Novella vagy regény?


A novella és a regény epikai műfaj.
A lényeges különbségek:
- a novella története egy szálon fut, és általában valami meglepő, érdekes csattanóval ér véget.
Terjedelmében jóval rövidebb mint a regény.
- a regény több szálon fut, cselekményesebb, és a történet szempontjából általában hosszabb időszakot ível át.
Vannak írók, akik a rövidebb történetek szeretik, és inkább novellákat írnak, és vannak akik inkább a regény felé hajlanak. Egy novellát technikailag, és kihangsúlyozom, hogy technikailag könnyebb megírni, mivel rövidebb. A téma szerkesztése is egyszerűbb, de ez nem jelenti azt, hogy a kidolgozása könnyű feladat lenne. Sok író szenved azzal, hogy bár regényt szeretne írni, úgy érzi (sokszor helyesen), hogy a téma nem add elegendő teret ahhoz, hogy azzal oldalak százait töltse meg. Ebben az esetben két választásunk lehet. Vagy megírjuk a történetet novellának, vagy átszerkesztjük, áttervezzük úgy, hogy abból regényt tudjunk formálni. Illetve még gondolkodhatunk forgatókönyvben, vagy színházi darabban is. Attól nem kell tartani, hogy ha novellát írunk, az csekélyebb értékű lesz egy regénynél. Nagyon sokan vannak, akik rajonganak a novellás kötetekért. A novellás köteteknek meg van azaz előnye, hogy rengeteg, nagyon jó kis sztorit tudunk bennük összegyűjteni, másodsorban nem kell attól rettegnünk, hogy nyújtsuk a történetünket regénnyi hosszúságúra. Tehát nagyon fontos már az elején eldöntetni, hogy egy adott történet novellának vagy regénynek felel inkább meg. Ha a novellának egyébként kitűnő történetet, csak azért hogy abból regényt fabrikáljunk, szétnyújtjuk mint a rétestésztát, akkor abból legfeljebb egy unalmas regény lesz. Így végül is elpusztítottuk a történetet. Ha mégis inkább a regényt favorizáljuk, akkor másképp kell a munkának látni.

Regényt írni nagyon nehéz dolog. Szükséges hozzá nem kevés tehetség, kiváló fantázia és megfelelő kitartás.

A lényeg az, ha szeretünk olvasni, és sokat is olvastunk/olvasunk, plusz nagyon szeretnénk írni, akkor már lényegében tudjuk, hogy is kell írni. És miért nem lehet az írást tanítani? Azért, mert ahány író, annyiféleképp ír. Pont az írás az, amire nem lehet szabályt alkotni! (ellentétben a filmforgatókönyvvel és a színdarabokkal, amelyeknek vannak dramaturgiai szabályai)

Honnan tudhatod, hogy van e tehetséged az íráshoz? A válasz nagyon egyszerű. Ha van hozzá kedved és örömed leled benne, akkor van! Kényszerből még senki sem alkotott csodát. Persze itt is igaz, hogy sok gyakorlás kell hozzá. Azaz sokat kell írni, és akkor szép lassan kiforr a tudásod és a stílusod. Magadtól jössz rá dolgokra, és egyre könnyebben, egyre rutinosabban fogsz alkotni.

Azok a könyvek és iskolák, melyek azzal hitegetnek, hogy írót nevelnek belőled, valójában csak sokat gyakoroltatnak, és sok irodalmi alkotást elemeztetnek veled. Író magadtól leszel, nem a bizonyítványtól! De ha eleve sokat olvastál, akkor a nagy részén már túl is jutottál! Én személy szerint nem kedvelem a műelemzést, főleg azt nem, amikor valaki meg akarja nekem magyarázni, hogy az író mire gondolt (nem tudom elhinni, hogy bármelyik író csak egy pillanatig is törte a fejét azon, hogy írja meg a művét úgy, hogy az kiváló anyaga legyen egy elemzésnek). Hadd döntsem el én, hogy mire akarok gondolni. Jól példázza ezt egy történet, ami Akira Kurosawa filmrendezővel esett meg. Egyszer egy filmelemző kritikus arról tartott egyetemisták előtt kiselőadást, hogy a napfelkeltében a domboldalról a kamera felé közeledő leány jelentével mit akart a művész kifejezni, milyen hatásokat kívánt elérni a fény és a tér játékának megkomponálásával. Az okfejtés befejezése után megkérdezte erről az alkotót is, aki ezt válaszolta:
- Tulajdonképen nem volt sok választásom. Azért vettük fel hajnalban a jelenetet ( középkorban játszódó film) mert akkor még nincsenek repülőgép húzta kondenz csíkok az égen, a felvételt meg azért állítottam így be, mert ha a kamerát egy kicsit jobbra mozdítom, akkor belelógnak a villamos erőmű oszlopai, ha egy kicsit balra, akkor meg a Toyota gyár üzemcsarnoka. Volt nevetés! Mindazonáltal lehet, hogy csak fricskának szánta az egészet.

Összegezve íróvá akkor válhat az ember, ha sokat és változatosat olvas, így találhatja meg legjobban a saját stílusát. És persze ÍRNI, ÍRINI, ÍRNI kell!

Jövő héten arról, hogy mitől lesz egy történet regény…

Email me when Szerzői kiadás publishes stories