ESOP kisokos — Munkavállalóból tulajdonos
Hogyan lehet motiválni a munkavállalókat, és elkötelezettebbé tenni őket a munkájuk iránt? Hogyan lehet a tehetséges munkaerő számára vonzóbbá tenni a vállalatot? Miért is hat ösztönzően a beosztottakra és hogyan járulhat az európai startup világ fejlődéséhez ez a juttatási forma? Erre a kérdésre ad választ a Szilícium-völgyben már régóta elterjedt megoldás: a munkavállalói tulajdonosi juttatás.
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a munkavállalói tulajdonosi juttatás lényegét, először érdemes a startupok oldaláról megközelíteni a kérdést: miért is jó nekik, ha tulajdonrészt adnak a munkavállalóknak. Erre van egy nyilvánvaló, és kevésbé nyilvánvaló válasz is. Egy korai fázisban lévő startup természetesen nem teheti meg, hogy a nagy tech cégek — mint például a Google vagy a Meta — által kínált fizetésekkel felvegyék a versenyt, pedig a legjobb munkaerőre lenne szükségük a növekedési fázisban (kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci). A munkavállalói oldalt tekintve viszont sokkal több kockázattal járhat, ha egy startup-nál helyezkedünk el, hiszen kevésbé mondható stabilnak munkánk. A sok egyéb, most nem említett indokot is szem előtt tartva tehát a tehetségesebb munkaerő megszerzéséhez érdemes számukra adni egy szeletet a tortából, amivel csábítóbbá tehetjük az állásajánlatunkat.
Persze nem csak a startupok járnak jól ezzel a lehetőséggel, hanem az alkalmazottak is. Ha a munkavállaló korai fázisban csatlakozik a vállalathoz, és tulajdonrészt kap belőle, úgy sokkal inkább magáénak érzi a vállalatot: jobb minőségű munkavégzésre ösztönzi, és természetesen a vállalat értékének növekedésével saját vagyonát is gyarapít(hat)ja. Ez egy olyan extra juttatás, na meg tapasztalatszerzési ajánlat, amelyet a már multi nagyságú cégek jellegüknél fogva nem kínálhatnak.
Egyébként pedig ez a rendszer láthatóan az egész startup ökoszisztémának előnyös, mert egyre több alkalommal tapasztalható, hogy exit esetén a korábbi beosztottak a megszerzett tőkéből maguk is alapítóvá válnak, akár mentorként is. Az is látható, hogy az ökoszisztéma növekedésével egyre többen nyúlnak a tulajdonrész juttatásokhoz, ami két okkal hozható összefüggésbe. Az első, hogy a gazdaság növekedésével és haladásával szabályszerűen exit események is történnek, és látva az ezzel együtt járó jelentős bevételi lehetőségeket, a tehetségeknek is megéri egy korai fázisú startuphoz csatlakozni.
A másik ok az lehet, hogy a befektetők és a vállalkozók is egyfajta szemléletváltáson estek át. A jelenlegi trendek alapján a cégek vezetőinél kezd előtérbe helyeződni vállalkozásuk növekedése (azaz a cégérték növekedése), és párhuzamosan kevésbé tartják az alapítók fontosnak a vállalkozásban lévő részesedésük mértékét. Talán eljött az idő, amikor a big picture-t vizsgáljuk, és nem a rövidtávú célokat? A vezetők elkezdték támogatni azt a megoldást, hogy a legjobb emberekkel vállt-vállnak vetve növelik a cég méretét, hiába lesz így kevesebb a tulajdoni részesedésük. Magyarul: a kevesebb néha több, és jobb egy nagy méretű cégben egy kis részesedés, mint egy kis méretű cégben egy nagy részesedés. Na meg azt is tudjuk, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár…
Bár merész lenne közvetlenül ok-okozati összefüggést keresni a munkavállalói részesedések elterjedése és az azt biztosító jelenlegi szabályozások között, de a legsikeresebb startup ökoszisztémával rendelkező országok általában azok, ahol a munkavállalói tulajdonszerzést a modern felfogás szerint közelítették meg, mint például az Egyesült Királyságban.
Az EK-ban egy ún. Enterprise Management Incentive [röviden EMI (nem összekeverendő az Emberi Erőforrások Minisztériumával)] rendszer működik. Ennek lényege, hogy kizárólag a 30 millió angol fontnál kisebb mértékű bruttó vagyonnal és 250-nél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalatok számára elérhető a kedvező a munkavállalói részesedési juttatás, és az alkalmazottaknak kedvező adózási feltételeket biztosítanak kilépés esetére. Így valóban pozitívan segítik a kisebb
vállalatokat a tehetségek vonzásában és megtartásában. Ezen túlmenően Nagy-Britannia idén áprilistól jelentős reformokat vezet be a vállalati részvényopciós programban annak érdekében, hogy a kisebb induló vállalkozásokra összpontosító, már létező és sikeres EMI mellett a scale-up-ok számára is elérhetővé tegye azt.
Felmerül azonban a kérdés: hol marad Közép-Európa és Magyarország?
Ami a szabályozást illeti, például Ausztriában is elindultak olyan folyamatok, melyekkel az ottani vállalkozások és munkavállalók számára is elérhetőbbé, valamint vonzóbbá tennék ezt a növekedési és működési lehetőséget: a “FlexKap” új társasági formacsomagról és a részvényopciók adóztatásának reformjáról szóló kapcsolódó javaslat tárgyalásai intenzívebbé váltak. A javaslat várhatóan egy olyan informális, szavazati jogot nem biztosító részvényopciós keretet vezet be, amelyben az adózás csak likviditási esemény során merül fel.
Bár úgy tűnhet, hogy Magyarország le van maradva a nyugat-európai és a Baltikum országaihoz képest a szabályozás terén, azonban a jogalkotó már nagyon korán megteremtette a munkavállalói résztulajdonlás lehetőségét, a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény keretein belül. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egy olyan juttatási eszköz, amellyel a munkavállalók munkabéren felüli juttatásra tehetnek szert, kedvezőbb adózással. A juttatást előre meghatározott célok elérése esetére biztosítja a munkáltató, így ösztönözve a munkavállalót. Hátránya azonban, hogy a programban résztvevők nem lesznek feltétlenül tulajdonosai a cégnek, valamint a szervezet felállítása idő- és költségigényes. A legnagyobb hátránya azonban az, hogy korlátolt felelősségű társaság közvetlenül nem indíthat MRP-t, így a startup-ok többsége elesik ennek az alkalmazási lehetőségétől.
Az adatok azt mutatják, hogy Európa is kezdi meglátni a lehetőséget ebben a juttatási formában, hiszen az átlagos munkavállalói tulajdonrész a 2017-es 12%-ról idén már 16%-ra emelkedett a kései fázisú startupok körében. Látva a témakörben kialakult trendeket, egyértelmű, hogy bár folyamatosan növekszik Európában hype a munkavállalók tulajdonszerzésének támogatása, és az általa jól működő csapatok kialakítása körül, a jogszabályok finomhangolása még gyermekcipőben jár. A hazai szabályozás tekintetében egyértelműen jelentős újításra van szükség. A legtöbb startup számára az egyik legnagyobb cél vagy mérföldkő a nemzetközi piacra lépés, amiből egyenesen következik, hogy olyan szabályozás kialakítására lenne szükség, ami illeszkedik a már meglévő külföldi mintákhoz, ezzel is segítve a határokon átnyúló szolgáltatásokat. Jó példa lehet a fentebb kiemelt Osztrák példa, mert a mutatószámok alapján az adózási kedvezmények jelentősen növelik a hazai vállalkozási kedvet.
Kíváncsian várjuk milyen változásokkal találkozunk a közeljövőben és azok milyen eredményre vezetnek.
Szerzők: dr. Osvald Roland, Kotmayer Péter és PV Partners Ügyvédi Iroda
#pvpartners #ESOP #exit #M&A
