Információ architektúra

UX tesztelési és kutatási módszerek — 2. rész

Testbirds
Works.

--

Cikksorozatunk célja, hogy olyan módszereket és eszközöket gyűjtsünk össze nektek, amelyek a mindennapi munkátokban a termékfejlesztési ciklus különböző fázisaiban alkalmazhattok.

Az előző részben a koncepció validálásához igyekeztünk segítséget nyújtani. Ezúttal pedig az információ architektúra tervezésére és tesztelésére térünk ki, mely abban segít, hogy igazolni tudjátok, hogy a fejetekben kialakult struktúra megegyezik-e azzal, amelyet a felhasználóitok is követnének a felület használata során.

Függetlenül attól, hogy milyen weboldalt, mobilalkalmazást, játékot vagy egyéb digitális terméket fejlesztetek, az információs architektúra témája aligha megkerülhető. Függetlenül attól, hogy vásárlás, tájékozódás, szórakozás stb. céljából kezdik meg terméketek használatát újdonsült felhasználóitok, az alapelv általában közös: minél egyszerűbben, gyorsabban szeretnék elérni a céljukat és megtalálni azt, amiért felkerestek benneteket.

Mindenkinek vannak rossz élményei olyan weboldalakkal kapcsolatban, ahol a menüstruktúra átláthatatlan, felépítése logikátlan, és ha ennek ellenére valamiért fel is keressük újra, az agyunk akkor sem „áll rá”, így az élmény elvész, és inkább frusztráltak leszünk. Ha már a fejlesztés legelején szántok erre időt, pénzt és energiát, befektetésetek hosszútávon megtérül.

User Journey Mapping

A termék céljainak tisztázása után vegyétek figyelembe leendő felhasználóitok igényeit, és igyekezzetek empatikusnak lenni irántuk. Saját terméketek ápolgatása közben nagyon könnyű beleragadni a saját perspektívátokba, ami felhasználói oldalról tökéletesen irreleváns vagy érthetetlen is lehet.

A User Journey egy olyan többlépcsős forgatókönyv, mely során a felhasználó interakcióba léphet a terméketekkel. Annak függvényében, hogy milyen eshetőségeket, motivációkat, stb. vesztek figyelembe, ez a gondolkodásmód már kihatással van az információs architektúrára is: mi a felhasználó célja, mi motiválja, mire keres megoldást, mit akar elérni, hol és hogyan lép veletek kapcsolatba. Ezek mind hasznos adatok az oldalatok tartalmi felépítésének megtervezése során. A módszer előnye, hogy a lehetséges utak átgondolása segíti gondolataitok strukturálását, és az oldal felépítésére is kaphattok tippeket.

Mik a User Journey készítés legfőbb lépései? Az alábbi videó szemléletesen ábrázol néhány tudnivalót a módszer hatékony alkalmazásáról

Card sorting

A módszer lényege, hogy az oldalatokon megjeleníteni tervezett információkat, funkciókat vagy a már létező oldalatok menüpontjait, szolgáltatásait kártyákra rendezitek. Az egyes kártyák termékeket is jelölhetnek pl. egy webshop esetében tornacipő, hátizsák, öv, stb. Ha megvannak a kártyák, jöhetnek a felhasználók. Ők igyekeznek a számukra logikus módon elrendezni a kártyákat, és megalkotnak egy általuk logikusnak vélt architektúrát.

Természetesen az egyes csoportosítások eltérőek lesznek, viszont várhatóan kirajzolódnak majd olyan mintázatok a kutatás során, melyekre már érdemes lehet egy oldalstruktúrát felépíteni. A kutatás történhet online vagy személyesen is. Előbbi előnye természetesen a rugalmasság térben és időben. Utóbbi viszont több hasznos információt adhat a számotokra arról, hogyan is gondolkodik a célcsoportotok, milyen igényeket is kell kiszolgálnotok.

  • Az OptimalWorkshop.com több hasznos kutatási eszközt is kínál. Az OptimalSort egy card sorting eszköz, mely segítségével online és offline is könnyedén levezethető a kutatásotok, és számos hasznos analitikai eszközt is kínál a kapott adatok értelmezésére.
  • A UsabilityTools.com UX Suite csomagja is hasonló megoldást kínál. Mindkét szoftver kipróbálható ingyenesen, és több fizetési konstrukcióban is elérhető havi 20–200$-ig.
  • Természetesen speciális célszoftverek nélkül, post-itek használatával is célt érhettek, egy kisebb elemszámú kutatás esetében az analitikai eszközök hiánya sem biztos, hogy problémát okoz. A lényeg, hogy legyetek empatikusak és nyitottak felhasználóitok problémáira, észrevételeire.
Az OptimalSort analitikai eszköze: A táblázat azt mutatja, hogy az egyes feladatokat hová helyeznék a tesztelők a menüpontok között. Minél inkább egy cellában koncentrálódnak az elemszámok, annál nagyobb az egyetértés a tesztelők között, annál egyértelműbb a menüstruktúra

Tree testing

A módszer az egyes témák könnyű feltérképezhetőségét méri, pl. a leendő weboldalotokon. Segítségével még a design lefektetése előtt kaphattok visszajelzést az általatok megálmodott hierarchia használhatóságáról. Az elnevezés onnan ered, hogy az információk hierarchiába rendeződve egy fa lombkoronájára hasonlítanak családfaszerűen. Tulajdonképpen a card sorting fordítottjaként is szokták emlegetni, hiszen itt a már meglévő struktúrát vetitek tesztelés alá. Ha mindkét módszert használjátok, a card sorting ellenőrzéseként is tekinthettek rá.

Az OptimalWorkshopnak erre is van eszköze, Treejack néven. A szoftver még a tervezési fázisban, tehát az oldalatok leendő designjától függetlenül építi fel az elképzelt menüstruktúrát, és modellezi azt a tesztelők számára.

A Treejack egyik analitikai eszköze: Az ábra azt mutatja, hogy milyen utat jártak be a felhasználók az adott feladat elvégzése során, és milyen sikerarány mellett találták meg a funkciót.

Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a Works.

--

--

Testbirds
Works.
Editor for

A Testbirds munkatársainak közös munkái