A product design szemlélet 6+1 pillére

A UX vagy a UI design már meghonosodott fogalmak itthon is, azonban a digital product design kapcsán még sokak fejében lehetnek kérdőjelek. Bár magától értendőnek tűnik, hogy terméktervezésről van szó, valójában ettől sokkal több van mögötte.

A Virgo Product Design egyike az itthon elsőként létrejött product designt teamjeinek. Munkánkkal összességében azt akarjuk bebizonyítani, hogy a digitális terméktervezés többet jelent a pixelek tologatásánál, valójában egy mindset és eszköztár, amivel mindenki jól jár, az üzlet, és a terméket használó felhasználó is.

Munkánkat és gondolkodásunkat ez a product design szemlélet határozza meg, amivel kapcsolatban joggal vetődhet fel, hogy az mit jelent pontosabban?

Hogyan definiáljuk a product designt?

A digital product design új termékek innoválásában vagy meglévők továbbfejlesztésében segíthet, amely eredményeként azok használhatóbbak és kívánatosabbak lesznek a felhasználók számára, és egyúttal az üzleti növekedést is segítik.

A product design tehát a felhasználói és az üzleti igény közötti balance megtalálására törekszik, ami által pozitív élményeket tudunk létrehozni.

A product design felfogható egy toolboxként is, amiből az adott projekt által megkívánt szerszámot veszed ki. Ettől viszont közelebb vihet a megértéshez, ha a product designt egy szemléletnek tekintjük, amely az alábbi pilléreken nyugszik.

A product design szemlélet elemei

Kíváncsiság

A product design szemlélet alapja a kíváncsiság, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megkérdőjelezzük a meglévő megoldásokat és feltárjuk az új lehetőségeket. A kíváncsiság észszerű kérdések feltevéséhez, aktív hallgatáshoz és a probléma minden szintjének megértéséhez vezet.

Másfelől a product design is egy folyamatosan változó terület. A kíváncsiság segíthet a designereknek abban is, hogy lépést tudjanak tartani a változásokkal.

Probléma-centrikusság

Amikor egy problémával találjuk szembe magunkat, hajlamosak vagyunk fejest ugrani rögtön a megoldásba. Sajnos ezen ösztönünk könnyen tévútra vezethet, mert nem ismerjük a problémát eléggé. Például mi van, ha a vélt probléma csupán tünete egy másik, sokkal nagyobb problémának?

A product designban komplex kihívásokat kell megoldanunk, melyek ismerete lehetetlen a probléma mély ismerete nélkül. Ideális esetben közreműködésünk a nulladik lépésnél kezdődik, amikor egyáltalán felmerül az üzleti vagy felhasználói probléma, vagy annak gyanúja.

Még nehezebbé teszi a képletet, hogy a legtöbb esetben nem csak üzleti, hanem felhasználói problémáról, vagy akár azok egymásra hatásáról van szó.

Emiatt fontos elfogadnunk, hogy nem mi vagyunk a júzereink, ezért mindent megteszünk, hogy minél jobban megismerjük őket. Az is szemléletünk része, hogy mindenkit felhasználónak tekintünk: a terméket használó embert és a projekt stakeholdereit is. Ha ugyanis csak azokra az emberekre tekintünk júzerként, akik végül használják a terméket, nem vesszük figyelembe azokat, akiktől nagyban függ az élmény.

Ezért a probléma feltárása során alaposan feltérképezzük minden oldalt, amihez kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket egyaránt bevetünk.

Bizonyos esetben a mély problémafeltárás megóv a kudarctól, hiszen az is kiderülhet, hogy a probléma nem megoldható, vagy nem valódi.

Domain tudás

A problémához kapcsolódóan esszenciális feladat, hogy folyamatosan bővítsük tudásunkat a domainben, az iparágban amiben dolgozunk. Hogyan tudnánk például egy jó ingatlan kereskedelmi terméket tervezni anélkül, hogy ismernénk az ingatlan piacot? Vagy hogyan tudnánk készíteni egy fintech megoldást, ha semmit sem tudunk a bankszektor működéséről?

Érthető, ha zéró domain tudással kezdünk hozzá egy új projekthez, de a szándék és a konkrét erőfeszítés elengedhetetlen az adott terület megismerésének irányába, hiszen csak így születhetnek sikeres termékek.

Prototipizálás

A végtelen megbeszélések helyett prototípust készítünk és ilyen módon jelentősen javítjuk a hatékonyságot, amikor csak tehetjük. A prototípus a termék korai vázlata, ami lehetővé teszi, hogy az emberek könnyebben megértsék az ötletet.

Amikor ugyanis ötletekről beszélünk és még nem áll rendelkezésre prototípus nem tudhatjuk biztosan, hogy a többi résztvevő ugyanúgy képzeli el, ahogyan mi. Gyakori az is, hogy az ötlet egy idealizált kép formájában jelenik meg a résztvevők fejében elsőként, mikor viszont megszületik a kész megoldás/termék kiderül, hogy az mégsem olyan jó, mint ahogyan elképzeltük, például a felhasználók képtelenek használni.

A legjobb módszer arra, hogy megbizonyosodjunk ugyanarra gondoltunk-e, ha megmutatjuk, annak pedig a legolcsóbb eszköze a prototípus.

Ugyancsak a prototpizálás teszi lehetővé, hogy költséghatékonyan tudjuk megmutatni a termék korai változatát a felhasználóknak, anélkül, hogy fejleszteni kellene.

Kollaboráció

Bármilyen cég lehet egy egy “felhasználói élmény gyártó gép”. Az ötletek bemennek a gyártósorba, mindenki hozzáteszi a magáét és végül megszületik a kiváló felhasználói élmény. Minél több tudás és minél hatékonyabban kerül a folyamatba, annál jobb lesz végül a születendő élmény

Ezért a product design nem egyetlen designer megoldásáról, vagy véleményéről, hanem minél vegyesebb összetételű csapatok közös munkájáról szól. Ennek érdekében a hatékonyságot fokozó, és a csoportdinamikai torzításokat kikapcsoló workshop technikákat, például design sprintet használunk.

Mérés

A termék kapcsán a két legfontosabb cél, hogy változzon az élmény — lehetőleg pozitív irányba — és javuljon az üzleti teljesítmény. Amíg nem tudjuk, hogy ezekben sikerült-e változást előidézni, addig vakon repülünk.

Ezért mérni kell a terméket és KPI-okat meghatározni, amelyek tekintettel az említett célokra jellemzően bevétel vagy használati adat típusúak.

A mérés által tudunk tanulni is, aminek viszont előfeltétele az iterálás.

Iterálás: “The launch is an experiment”

Eléggé kényelmes arra gondolni, hogy a kiélesítés a kreatív folyamat vége, de a product designban nem ezt valljuk.

Kétségtelen, hogy egy digitális termék launcha szükségszerűen bizonytalanságot hordoz magában: döntéseket hoztunk, amelyek kapcsán feltételezéseket fogalmaztunk a jövőre vonatkozóan. Mivel hajlamosak vagyunk irracionálisan viselkedni, semmi sem garantálja, hogy a megoldásunk működni fog, ezért az iterálás és tesztelés az egyetlen mód, amivel csökkenthetjük a bizonytalanságot és a kockázatot.

Egy redesign során például a hipotézis maga az új design, egy vélt taktikai eszköz ami megoldja a problémát. Amikor kiélesítjük, akkor valójában csak egy experiment, egy teszt kezdődik. Az insightok alapján ugyanis tovább tudjuk gyúrni a terméket, és így egyre eredményesebb lesz.

Ez a szemlélet folyamatos iterációkat, újabb javításokat követel meg, de garantálja a digitális termék folyamatos fejlődését.

Hogy működik a product design személet a gyakorlatban? Az RTL weboldal redesign esettanulmányunkból megtudhatod.

Rólunk

A Virgo Product Design senior szakemberekből álló csapata nevéhez hűen digitális terméktervezéssel foglalkozik. Mind a design gondolkodás — ami nálunk nem csak design thinkinget, hanem a design sprinteket is jelenti — mind a design produkció jelen van UX, UI és fronted fejlesztések révén.

Ha szívesen dolgoznál együtt velünk, írj nekünk a sales@virgo.hu címre!