A product design szemlélet 6+1 pillére

Norbert Boros
Jan 28 · 5 min read

A UX vagy a UI design már meghonosodott fogalmak itthon is, azonban a digital product design kapcsán még sokak fejében lehetnek kérdőjelek. Bár magától értendőnek tűnik, hogy terméktervezésről van szó, valójában ettől sokkal több van mögötte.


A Virgo Product Design egyike az itthon elsőként létrejött product designt teamjeinek. Munkánkkal összességében azt akarjuk bebizonyítani, hogy a digitális terméktervezés többet jelent a pixelek tologatásánál, valójában egy mindset és eszköztár, amivel mindenki jól jár, az üzlet, és a terméket használó felhasználó is.

Munkánkat és gondolkodásunkat ez a product design szemlélet határozza meg, amivel kapcsolatban joggal vetődhet fel, hogy az mit jelent pontosabban?

Hogyan definiáljuk a product designt?

A digital product design új termékek innoválásában vagy meglévők továbbfejlesztésében segíthet, amely eredményeként azok használhatóbbak és kívánatosabbak lesznek a felhasználók számára, és egyúttal az üzleti növekedést is segítik.

A product design tehát a felhasználói és az üzleti igény közötti balance megtalálására törekszik, ami által pozitív élményeket tudunk létrehozni.

A product design felfogható egy toolboxként is, amiből az adott projekt által megkívánt szerszámot veszed ki. Ettől viszont közelebb vihet a megértéshez, ha a product designt egy szemléletnek tekintjük, amely az alábbi pilléreken nyugszik.

A product design szemlélet elemei

Kíváncsiság

A product design szemlélet alapja a kíváncsiság, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megkérdőjelezzük a meglévő megoldásokat és feltárjuk az új lehetőségeket. A kíváncsiság észszerű kérdések feltevéséhez, aktív hallgatáshoz és a probléma minden szintjének megértéséhez vezet.

Másfelől a product design is egy folyamatosan változó terület. A kíváncsiság segíthet a designereknek abban is, hogy lépést tudjanak tartani a változásokkal.

Probléma-centrikusság

Amikor egy problémával találjuk szembe magunkat, hajlamosak vagyunk fejest ugrani rögtön a megoldásba. Sajnos ezen ösztönünk könnyen tévútra vezethet, mert nem ismerjük a problémát eléggé. Például mi van, ha a vélt probléma csupán tünete egy másik, sokkal nagyobb problémának?

A product designban komplex kihívásokat kell megoldanunk, melyek ismerete lehetetlen a probléma mély ismerete nélkül. Ideális esetben közreműködésünk a nulladik lépésnél kezdődik, amikor egyáltalán felmerül az üzleti vagy felhasználói probléma, vagy annak gyanúja.

Még nehezebbé teszi a képletet, hogy a legtöbb esetben nem csak üzleti, hanem felhasználói problémáról, vagy akár azok egymásra hatásáról van szó.

Emiatt fontos elfogadnunk, hogy nem mi vagyunk a júzereink, ezért mindent megteszünk, hogy minél jobban megismerjük őket. Az is szemléletünk része, hogy mindenkit felhasználónak tekintünk: a terméket használó embert és a projekt stakeholdereit is. Ha ugyanis csak azokra az emberekre tekintünk júzerként, akik végül használják a terméket, nem vesszük figyelembe azokat, akiktől nagyban függ az élmény.

Ezért a probléma feltárása során alaposan feltérképezzük minden oldalt, amihez kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket egyaránt bevetünk.

Bizonyos esetben a mély problémafeltárás megóv a kudarctól, hiszen az is kiderülhet, hogy a probléma nem megoldható, vagy nem valódi.

Domain tudás

A problémához kapcsolódóan esszenciális feladat, hogy folyamatosan bővítsük tudásunkat a domainben, az iparágban amiben dolgozunk. Hogyan tudnánk például egy jó ingatlan kereskedelmi terméket tervezni anélkül, hogy ismernénk az ingatlan piacot? Vagy hogyan tudnánk készíteni egy fintech megoldást, ha semmit sem tudunk a bankszektor működéséről?

Érthető, ha zéró domain tudással kezdünk hozzá egy új projekthez, de a szándék és a konkrét erőfeszítés elengedhetetlen az adott terület megismerésének irányába, hiszen csak így születhetnek sikeres termékek.

Prototipizálás

A végtelen megbeszélések helyett prototípust készítünk és ilyen módon jelentősen javítjuk a hatékonyságot, amikor csak tehetjük. A prototípus a termék korai vázlata, ami lehetővé teszi, hogy az emberek könnyebben megértsék az ötletet.

Amikor ugyanis ötletekről beszélünk és még nem áll rendelkezésre prototípus nem tudhatjuk biztosan, hogy a többi résztvevő ugyanúgy képzeli el, ahogyan mi. Gyakori az is, hogy az ötlet egy idealizált kép formájában jelenik meg a résztvevők fejében elsőként, mikor viszont megszületik a kész megoldás/termék kiderül, hogy az mégsem olyan jó, mint ahogyan elképzeltük, például a felhasználók képtelenek használni.

A legjobb módszer arra, hogy megbizonyosodjunk ugyanarra gondoltunk-e, ha megmutatjuk, annak pedig a legolcsóbb eszköze a prototípus.

Ugyancsak a prototpizálás teszi lehetővé, hogy költséghatékonyan tudjuk megmutatni a termék korai változatát a felhasználóknak, anélkül, hogy fejleszteni kellene.

Kollaboráció

Bármilyen cég lehet egy egy “felhasználói élmény gyártó gép”. Az ötletek bemennek a gyártósorba, mindenki hozzáteszi a magáét és végül megszületik a kiváló felhasználói élmény. Minél több tudás és minél hatékonyabban kerül a folyamatba, annál jobb lesz végül a születendő élmény

Ezért a product design nem egyetlen designer megoldásáról, vagy véleményéről, hanem minél vegyesebb összetételű csapatok közös munkájáról szól. Ennek érdekében a hatékonyságot fokozó, és a csoportdinamikai torzításokat kikapcsoló workshop technikákat, például design sprintet használunk.

Mérés

A termék kapcsán a két legfontosabb cél, hogy változzon az élmény — lehetőleg pozitív irányba — és javuljon az üzleti teljesítmény. Amíg nem tudjuk, hogy ezekben sikerült-e változást előidézni, addig vakon repülünk.

Ezért mérni kell a terméket és KPI-okat meghatározni, amelyek tekintettel az említett célokra jellemzően bevétel vagy használati adat típusúak.

A mérés által tudunk tanulni is, aminek viszont előfeltétele az iterálás.

Iterálás: “The launch is an experiment”

Eléggé kényelmes arra gondolni, hogy a kiélesítés a kreatív folyamat vége, de a product designban nem ezt valljuk.

Kétségtelen, hogy egy digitális termék launcha szükségszerűen bizonytalanságot hordoz magában: döntéseket hoztunk, amelyek kapcsán feltételezéseket fogalmaztunk a jövőre vonatkozóan. Mivel hajlamosak vagyunk irracionálisan viselkedni, semmi sem garantálja, hogy a megoldásunk működni fog, ezért az iterálás és tesztelés az egyetlen mód, amivel csökkenthetjük a bizonytalanságot és a kockázatot.

Egy redesign során például a hipotézis maga az új design, egy vélt taktikai eszköz ami megoldja a problémát. Amikor kiélesítjük, akkor valójában csak egy experiment, egy teszt kezdődik. Az insightok alapján ugyanis tovább tudjuk gyúrni a terméket, és így egyre eredményesebb lesz.

Ez a szemlélet folyamatos iterációkat, újabb javításokat követel meg, de garantálja a digitális termék folyamatos fejlődését.

Hogy működik a product design személet a gyakorlatban? Az RTL weboldal redesign esettanulmányunkból megtudhatod.

Rólunk

A Virgo Product Design senior szakemberekből álló csapata nevéhez hűen digitális terméktervezéssel foglalkozik. Mind a design gondolkodás — ami nálunk nem csak design thinkinget, hanem a design sprinteket is jelenti — mind a design produkció jelen van UX, UI és fronted fejlesztések révén.

Ha szívesen dolgoznál együtt velünk, írj nekünk a sales@virgo.hu címre!

Norbert Boros

Written by

UX Consultant & Product Designer

Virgo Product Design

Mi vagyunk a Virgo Product Design csapata, UI Designnal, UX-el, Design Sprintekkel és Frontend fejlesztéssel foglalkozunk.

Welcome to a place where words matter. On Medium, smart voices and original ideas take center stage - with no ads in sight. Watch
Follow all the topics you care about, and we’ll deliver the best stories for you to your homepage and inbox. Explore
Get unlimited access to the best stories on Medium — and support writers while you’re at it. Just $5/month. Upgrade