A jövő designja
UX Reggeli — 15. alkalom
Legutóbbi UX reggelinken a jövőt boncolgattuk. Hogyan tervezzenek a designerek? Milyen nehézségek vannak, amikor jövőbeli felhasználók jövőbeli igényeit kell kielégíteni?
Előadók
Muszka Ágnes (Works./Testbirds)
Gyökhegyi Ádám (Digital Service and Transformation Leader, MOL Group)
Tompos Zoltán (Lead Navigation UX Designer, NNG)
Előadások
Azt tudjuk kutatni, hogy hogyan viselkednek az emberek „ma”, a probléma viszont, hogy a megoldásokat sokszor nem a mának kell terveznünk: jövőbeli igényeket, viselkedéseket kell megismernünk és erre megoldásokat adni. Tehát az igény és a megoldás is még a jövőben van.
Vannak olyan irányok, amik egy korban még sci-finek tűnnek, de miután beépültek a társadalomba, a mindennapi életbe, egy idő után normává alakultak és a felhasználók viselkedését, elvárásait befolyásolják.
Lehetetlen lett volna megmondani 15 éve, hogy: lesz-e ma vezető nélküli metró vagy sem; fogunk-e letöltögetni mobilalkalmazásokat a telefonunkra; stb. Ahogy azt sem tudjuk most megmondani, hogy lesz-e önvezető autó vagy nem. Pedig sok olyan termék/szolgáltatás, ami beépült a mindennapjainkba, régen még sci-finek tűnt.
Ha szolgáltatásokat tervezünk, akkor a probléma abból ered, hogy szinte lehetetlen eldönteni, hogy melyik technológia lesz az, ami bejön, és melyik az, amelyik elhal. Például már kirajzolódott az a problémakör, hogy a felhasználó azonosítás gond. Rengetegféle megoldással találkozunk és nem tudjuk mi lesz, ami majd nyerő lesz pár év múlva. Épp emiatt a biztonytalanság miatt van egy kockázat: nem tudjuk, hogy amit fejlesztünk, az csak kidobott pénz az ablakon, vagy norma lesz belőle.
Tehát a jövő ismeretlen kockázat.
Ha ilyen bizonytalan, akkor hogyan lehet eldönteni, hogy tervezni kell rá vagy sem? Azoknál a legnehezebb eldönteni, hogy továbbélnek-e, amik már a nyakunkon vannak. Például a chatbot. Hogy döntöm el, hogy kell-e chatbotot fejlesztenem vagy sem?
Ha ilyen nagy a bizonytalanság, akkor mégis mit lehet tenni szolgáltatói oldalon?
- Tervezéskor a mentalitásban benne kell lennie a jövőre gondolásnak.
- Tudatosulnia kell, hogy lehet, felhasználói szokásokat, mintázatokat, normákat kell megváltoztatni.
- Kicsiben kipróbálni a „jövő” technológiáit
- Modulárisan kell építkezni
- Figyelni kell folyamatosan a külső tényezőket: számolni kell a lehetséges változásokkal
- Ismerni kell és figyelemmel követni az új megoldásokat: magánemberként is up-to-date-nek lenni
A műszaki tervezők sokszor már évekkel a „felhasználók” előtt járnak. Nekik már az a jelen, ami a felhasználónak a jövő (valószínűleg).
Design a jövőre
Ádám arról mesélt a résztvevőknek, hogy 2000-ben már a technológia és az emberek is érdekelték, ami furcsa párosítás volt akkoriban. Akkoriban pl. még az utazás- vagy szállás aggregátor oldalak gyerekcipőben jártak, ehhez képest ma már egy okosóráról elérünk mindent.
Mennyire lehet ténylegesen a távolra tervezni? Mindig idomulni kell a körülményekhez. A szervezet életében ezek a transzformációk sokszor változásként jelennek meg, a felhasználónak viszont ezt evolúcióként kellene megélnie.
Ha a jövőbeli tervezésre gondolunk, kiindulhatunk abból, hogy nem lesz határ, pl. a jövő biológusai lesznek a jövő fejlesztői.
“Ha egyetlen mondatban kéne összefoglalnom hol lehet könnyen és olcsón inspirálódni: nézzetek sci-fit.”
A sci-fi alkotók gondolatai pont egy technológiai robbanásnyival bátrabbak mint a valóban belátható és kézzelfogható fejlődés. Régebben mosolyogtunk például a retina alapú hirdetéseken az utcán és az félig önvezető autókon. Tizenévesek (és sokan mások is) nyitogatják az arcukkal a lezárt telefonjukat, önként töltjük fel a biometriai adatainkat az ártalmatlannak tűnő “hogy aludtál?„ kérdésre.
“Az a termék, szolgáltatás, felhasználói élmény lesz a sikeres — amelyik minél hamarabb és minél teljesebben megadja a válaszokat/megoldásokat.”
A felhasználó a szolgáltatóval asszociálja a sikert, akkor is, ha nem feltétlenül ő adta a választ. A Google Home pl. rengetegszer “átadja” a szót egy másik szolgáltatásnak, aki egy másik hangon szólal meg. De a felhasználó továbbra sem lesz hajlandó több kapun keresni a válaszokat.
Navigációt tervezni 2022-re
Zoli arról mesélt a jelenlévőknek, hogy a navigációs szoftverek tervezésénél milyen nehézségekbe ütköznek a mindennapokban. Az autóipar sajátosságából adódóan mire a tervezéstől eljut a felhasználóig a termék az jellemzően több év.
Norma lett az, hogy a szoftverekben minden friss, a hibák javítva vannak, folyamatosan új funkciók jelennek meg. Az emberek ilyen felhasználói élményre számítanak az autóban is.
Egy autóba beépített navigációs szoftver az egészhez képest csak egy kis komponens, és a működése erősen függ az autó hardveres konfigurációitól. Sokszor már az elején eldől, hogy milyen hardware lesz az autóban, így mire a felhasználóhoz kerül, addigra a hardware-es korlátok miatt már nagyon kevés ráhatásuk van az élményre.
Ha egy autóban pl. nincs internet kapcsolat, akkor nincsenek automatikusan frissülő térképek, nincsenek élő forgalmi adatok, nincs online címkeresés. Már rögtön garantáltan kisebb a felhasználói élmény.
De mit lehet mégis tenni? Az NNG létrehozott egy olyan szervezetet, aki product prototypinggal és demók készítésével foglalkoznak: product managerek, UX designerek, mérnökök, fejlesztők a tagjai. Ez a csapat tart szoros kapcsolatot az ügyfelekkel, partnerekkel, követik a piacot, figyelik a technológiai fejlesztési lehetőségeket.
“Ezzel a csapattal vesszük az utazással, autózással kapcsolatos navigációs use-caseket és újragondoljuk őket egy olyan világban, ahol elérhetőek a számunkra meghatározó technológiai körülmények. Belehelyezzük a jövőbeli perszónánkat, Brian-t és olyan demókat, prototípusokat készítünk, amin keresztül elmesélhetők, bemutathatók, kipróbálhatók az ő interakciói ebben a környezetben.”
Az emberek eredendően lusták és ezt a tervezésnél is sokszor figyelembe kell venni. Vagyis ha ugyanazt az eredményt el lehet érni, akkor azt a megoldást választják majd, ami kevesebb erőbefektetést igényel. Ilyen zsákutcának látszik most az autóiparban az air gesture használata hangvezérlésre, a speech recognition használta a levegő fújásának erősségére vagy hőmérséklet beállításra.
Összefoglalva: Elképzelhető, hogy az olvasó eljutott idáig, és úgy érzi, hogy nem kapott választ arra, hogy hogyan érdemes a jövőre tervezni, csak még több kérdés merült fel a jövővel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a technológiai fejlesztések, irányok azok, amik elsődlegesek, ezek vannak a felhasználók viselkedésére hatással. De hogy melyik technológia lesz nyerő, hogy szüksége van-e rá az embereknek, azt sokszor csak azután tudjuk megmondani, ha kipróbáltuk, használtuk. Ezért tervezzünk mindig kicsiben, modulárisan. Építkezzünk lépésre lépésre, hogyha egy irány mégsem alakul normává, még ki tudjunk szállni belőle.
A UX reggeli egy olyan szakmai rendezvénysorozat a Testbirds és a Works. szervezésében, ahol szakmabeliekkel lehet kötetlenül, szűk körben beszélgetni aktuális témákról. Az eseményt jellemzően egy vagy több rövid vitaindító előadással kezdjük. Ezt követően kötetlenül beszélgetünk a témához kapcsolódó kérdésekről.
Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a Works.
