UX a gyakorlatban: A prototípus és a szöveg

Milyen szerepe van a szövegezéseknek és a tartalomnak egy prototípusban? Melyik az a fázis, amikor érdemes akár tesztelni is, hogy a felület tartalmát értik-e a felhasználók? Erre keressük a választ írásunkban.

A prototípus és a szöveg vonatkozásában két külön témáról is szót kell ejtenünk:

1. A felületi tervezés során készült prototípusokban milyen részletezettségű szövegek használata indokolt

2. Szükséges-e a szövegek prototipizálása

A felülettervezés és a szövegezés kapcsolata

Amikor felületek prototípusát készítjük, gyakran felmerül, hogy milyen mélységig kell lemennünk a tartalomban. Mit írjunk rá? Mennyire fejtsük ki mélyen, hogy mit szeretnénk ott megjeleníteni? Emeljünk-e át éles tartalmat? Gondoljuk-e végig azt is, hogy mi lesz az új tartalom? Vagy ne koncentráljunk a szöveges tartalomra és használjunk csak dobozokat?

Alaptartalom a protóban

Mivel a tartalomnak fontos szerepe van, a low-fidelity prototípusokban érdemes címszavakkal dolgozni: utaljunk arra, hogy mit szeretnénk megjeleníteni, üzenni a felhasználóknak. Egy low-fidelity prototípusban jelenítsünk meg mindenképp címszavakat, hogy mind megrendelőként, mind designerként közös nevezőn legyünk, értsük a tartalmi elemek helyét.

Nehézség, hogy a megrendelői szerepben ülve sokszor már a végleges verziót szeretnék látni elsőre — hiszen ez a látványos, ez ad egy hangulatot abból a termékből, amin dolgozunk.

Azonban épp ez az, ami félrevezető is lehet, hiszen ebben a fázisban nem arra kell még koncentrálnunk, hogy hogyan jelenítsük meg, hanem hogy mi az a tartalom típus, amit meg kell jelenítenünk.

Szükség lehet fogalommagyarázatra is: a low-fidelity prototípusban jelöljük a helyét a magyarázatoknak, a high-fidelity prototípusokban pedig találjuk ki azt is, hogyan szeretnénk a fogalmakat elmagyarázni a usereknek — és teszteljük, hogy érthető-e a megfogalmazás.

A tartalom mélysége a prototípusokban

Ha az egyes tartalomtípusokat végigvettük, érdemes még egyet előrelépni. Hiszen a tartalomtípus szinte minden alkalommal determinálja a szöveg hosszát is. A szöveg hossza pedig minden esetben befolyásolja a felület kialakítását, akár az oldalak számát és így a folyamatot, annak hosszát is.

A felülettervezés többnyire akkor kezdődik, amikor az üzleti igények már teljesen véglegesek, és így pontosan látjuk, hogy a folyamatot hogyan befolyásolja valamilyen extra szöveg megjelenítése vagy bármilyen nyilatkozat elfogadtatása

Egy webshopnál a termékleírás a termékoldal legjelentősebb eleme. Nem mindegy, hogy ez két mondat vagy tizenöt. A termék típusának függvényében akár mindkettő indokolt is lehet, ezért az oldal kialakítását vagy a további oldalak tervezését nagyban befolyásolja, hogy milyen hosszúságú termékleírásokat szeretnénk megjeleníteni.

Vagy egy másik eset: a jogi szöveg megjelenítése. Nem mindegy, hogy ez egy checkboxos nyilatkoztatás vagy egy 15 oldalból álló ÁSZF. Bármennyire is nem az a célja a prototipizálási fázisnak, hogy hogyan jelenítsünk meg tartalmat, mégsem indulhatunk el jó úton, ha a szövegezéseket és ezek megjelenítési módját nem gondoljuk végig.

A leglényegesebb a szöveghosszok figyelembe vétele, amikor kis képernyőre tervezünk. Minél kisebb méretű a képernyő, annál fontosabb, hogy a lehető legpontosabb szöveghosszokkal tervezhessünk. Itt már minden betűnek jelentősége lehet, mert néhány karakter is új sort generálhat, ami miatt a CTA gombok már eltűnnek a hajtás alá. Sőt, azt is figyelembe kell venni, hogy a felület megjelenik-e más nyelven, és ha igen, akkor a szövegek várhatóan hosszabbak, rövidebbek lesznek és azok hogyan befolyásolják a felület felépítését.

Prototipizáljunk szöveget is!

Így tehát elérkezik az a fázis is, amikor a szövegek kialakítása is időszerűvé válik: nem legyinthetünk arra, hogy majd a jogi és a marketing osztály megoldja, mivel a szövegezés ugyanúgy része a használhatóságnak és az érthetőségnek.

A részletesen kidolgozott tartalom prototipizálása, tesztelése és iterálása nem elvetendő gondolat: egy skandináv országbeli biztosító például egy külön design projektet szentelt annak, hogy a biztosításokról szóló leírásokat érthetővé tegyék a felhasználók számára. Addig tesztelték és iteráltak rajta, amíg nem alakultak ki azok a végleges szövegezések, amik érthetők a felhasználók számára. Tehát a szövegezésnek, a megfogalmazásnak szerepe nagyon jelentős szerepe van és prototipizálható.

Hogyan ne?

A low-fidelity prototípusokban a szövegeket sokszor ábrázolják csak sorokkal, üres dobozokkal, azonban ez félrevezető is lehet. A probléma vele, hogy nincs jelentése, nem értjük meg, hogy miért írtuk oda. Amíg pedig nincs jelentése, addig nincs értelme odatervezni. Így könnyen abba a hibába eshetünk, hogy a lo-fi proto értelmét veszti: mivel nem hordoz jelentést, ezért nem is segít minket a tartalom hierarchiájának rendezésében, kitalálásában.

Mi tehát a javaslatunk?

A low-fidelity prototipizálás fázisában, amikor a tartalom hierarchiáját alakítjuk ki, akkor elegendő azt kitalálnunk, hogy mit szeretnénk megjeleníteni, és ezzel párhuzamba állítani, hogy ezek a szövegek hozzávetőlegesen milyen hosszúak lesznek.

Ennél pontosabban a

prototipizálás első fázisában csak akkor foglalkozzunk a szövegekkel, ha a tervezést kis képernyőn kezdjük.

Mert sokkal nagyobb problémába ütközünk akkor, ha nincs semmilyen szövegünk, és a designer azt mondja, hogy a kitalált képernyőfelépítésre nem kerülhet több szöveg összesen 45 karakternél vagy a CTA-ra csak 12 betűt írhatsz.

Ha kisképernyős megoldást nem tervezünk, akkor nagyon mélyen kidolgozott, véglegesnek ítélt tartalomnak, ahol minden szöveg a helyén van, a low-fidelity prototípusban még nincs helye.

A high-fidelity prototípus készítésénél viszont már célszerű fókuszálnunk arra, hogy mik a véglegeshez közelítő szövegek

— tesztelhetjük, hogy a felhasználóinkat a szövegezések hogyan segítik az eligazodásban, kiszűrhetjük a félreértéseket, az egyértelmű gondolatokat.

A felhasználói élményhez ugyanis nem csak az tartozik hozzá, hogy használható és élményszerű-e az oldal, hanem az érthetőség is. Egy-egy kutatással megfigyelhető, hogy a felhasználók a szövegezéseinket úgy értelmezik-e, ahogyan mi gondoltuk. A szövegezés az a része az oldalnak, ami a legtöbbet interaktál a userekkel, így nem hagyható az utolsó pillanatra, érdemes tesztelni, iterálni ezen is.

Szerző: Bartha Gizella & Muszka Ágnes

Felső illusztráció: Berin Catic

Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a Testbirds.