Hogyan térül meg a design egy szervezetben?

UX reggeli — 2019. december 5.

Works.
Works.
Dec 19, 2019 · 4 min read

2019. december 5-én megtartottuk az év utolsó UX reggelijét az UrbanFood Café-ban. A meetup ezúttal „Design és megtérülés” címet kapta és arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e a design költések megtérülése.

Elsőként Farkas Kinga kollégánk osztotta meg a gondolatait arról, hogy a fintech cégek, a Google, Amazon működése alapján nem kérdés, hogy van korreláció az online felület-tervezés és a vállalat eredményessége közt, ennek ellenére idehaza mégsem lett könnyebb a design költéseket eladni vállalaton belül.

Ennek egyik fő oka a hibás vállalati megközelítésből fakad. A felület- és folyamat tervezések eredményét a nagyobb cégek sok esetben továbbra is közvetlen KPI-okon ekeresztül szeretnénk mérni (NPS, churn ráta, stb.), a soft ügyfélélmény mutatók ugyanakkor önmagukban nehezen értelmezhető számok. Tapasztalataink alapján mindaddig nehéz megszerezni az alapvető management szintű „buy-int”a design projektre vonatkozóan, amíg nincs kontextusban kezelve a design stratégiai szerepe. Ahol a design gondolkodás csupán elkülönült ügyfélélmény csapatok és UX bozótharcosok napi „játékszere” ott design szempontból többnyire a szervezeti beágyazódás hiányáról beszélünk.

Ennek alátámasztására Kinga bemutatta az InVision design érettség kutatásának főbb eredményeit (The New Design Frontier). A világ 77 országára kiterjedő kutatás során 2200 cég esetében vizsgálták, hogy a design gondolkodás mennyire van integrálva a vállalati folyamatokba. A kvalitatív és kvantitatív elemzések eredményeképpen design érettségi fokozatok szempontjából az InVision 5 vállalati profilt határozott meg. Az 1-es szinten állnak azok a cégek, ahol a design (kis túlzással) a felületek kiszínezésében merül ki, míg az 5-ös szinten lévő szervezetek esetében az üzleti stratégia tervezés már eleve a designra épül.

Összesített kutatási eredmények. Forrás: InVision, The New Design Frontier

A kutatás összesített adatai szerint a design-ba való befektetés jelentős üzleti hatást eredményez. A usability és az ügyfélélmény szempontok mellett, az elemzés számos üzleti előnyt is számszerűsített, úgy mint bevétel növelés, költség csökkentés, time to market lerövidülés.

Az 5 érettségi szervezeti profilt külön elemezve ugyanakkor az látszik, hogy minél inkább design vezérelt az adott szervezet, annál nagyobb üzleti hatása van a design csapat működésének az üzleti eredményekre.

Ezt követően Demeter Judit a Vodafone Design Lab vezetője osztotta meg szakmai és személyes tapasztalatait arról, hogy a service design beágyazódását milyen érettségi szakaszokon keresztül lehetett azonosítani a Vodafone-ban az elmúlt évek során.

Kezdeti időkben a service designerek munkája customer journey rajzolást jelentett front-endet érintő projektekben. Az ügyfélutak feltérképezése megágyazott a service design gondolkodás elterjedésének, ahol a journey mapping mellett bizonyos ügyfélélmény projekteken belül már egyéb design eszközök alkalmazására is sor kerülhetett (koncepció kutatások, prototípus tesztek, stb). Következő lépcső a service design módszertan agilis transzformációba való beágyazódása volt, ahol meg kellett keresni annak a módját, hogy miképp tudják a service designerek hatékonyan támogatni az agilis squad-ok munkáját. A digitális transzformáció során ismét nagyobb teret kapott a design gondolkodás, a kollaboratív eszközök használatával az üzleti döntéshozatali folyamat könnyebbé és gyorsabbá vált, a tesztelés és iteráció beépült a napi működésbe.

Ma a Vodafone Design Lab keretein belül már napi szinten együtt dolgoznak a service designerek, a UX/UI-os szakemberek és az agilis működésben érintett koncepció felelősök. Ez a csapat biztosítja a szakmai támogatást az üzleti igényekre szabott eszközökhöz, workshopok-at facilitál és azokra a területekre fókuszál ahol a design gondolkodás valóban értéket tud teremteni.

A meet up könnyed levezetéseként kisebb csapatokba szerveződve nekiugrottunk a Mályvacukor kihívásnak, mely során 20 szál spagetti, 1 méter cellux, 1 méter spárga és 1 szem mályvacukor segítségével 18 perc alatt a lehető legmagasabb tornyot kellett felépíteni. A kihívást természetesen azok a csapatok teljesítették a legjobban, ahol a design közös stratégiával indult és a prototípusokat alapos tervezés előzte meg.

Miről szól a “Marshmallow challenge” és vajon miért teljesítenek benne sokkal jobban az óvodások, mint a felsővezetők? Ha lemaradtál a UX reggeliről, Tom Wujec “Építs tornyot, építs csapatot” című TED előadását itt tudod megnézni.

Works.

Élményszerű digitális felületek kialakításában segítjük ügyfeleinket

Works.

Written by

Works.

We love design that Works.

Works.

Works.

Élményszerű digitális felületek kialakításában segítjük ügyfeleinket

More From Medium

Welcome to a place where words matter. On Medium, smart voices and original ideas take center stage - with no ads in sight. Watch
Follow all the topics you care about, and we’ll deliver the best stories for you to your homepage and inbox. Explore
Get unlimited access to the best stories on Medium — and support writers while you’re at it. Just $5/month. Upgrade