Arthur király asztala, ahol ideális esetben minden, a projektben érintett társterület helyet foglal. (Kieran Belshaw koncepciórajza: https://www.kbelshaw.com/projects/VZvE8)

Hogyan tegyük hatékonyabbá az üzleti és az IT terület kapcsolatát?

UX reggeli — 2019. szeptember 12.

Testbirds
Works.
Published in
4 min readSep 27, 2019

--

Ezúttal a UX reggelin egy örökzöld témát jártunk körbe, nevezetesen, hogy miként tegyük hatékonyabbá az IT és az üzleti terület együttműködését egy design fejlesztési projekt során.

Előadók

Maczinkó Ákos (Works.)
Kapitány Csaba (K&H Biztosító)
Sándor László (E.ON)

Kezdésként Ákos összefoglalta, mik azok a fő szempontok, amiket sokéves üzleti tapasztalata alapján minden IT érintettségű design projekt elején tisztázni érdemes. Alapvető kérdés, hogy a szervezet milyen fejlesztési módszertant alkalmaz ​(vízesés vagy agilis), ám annak is érdemes utánajárni, hogy az adott fejlesztés belsős vagy külsős erőforrásból kerül megvalósításra és hogy a javasolt megoldást egy vagy több fejlesztői csapat ​készíti el. Nagy szerepe van a cég által alkalmazott design keretrendszernek, azaz:

  • létezik-e bármilyen design system vagy design guide,
  • korábbi vagy futó projektek designjához kell-e alkalmazkodni,​
  • milyen képernyőfelbontást, böngészőt kell figyelembe venni,​
  • van-e elvárt design formátum?​

Ennek kapcsán röviden szó esett arról is, hogy a Works. szakmai értelmezésében pontosan mit jelent az információs architektúra, a lofi és a hifi design terv, illetve miért hasznos a design specifikáció.

Ákos tapasztalatai szerint a megvalósítás sikere sok esetben a change management eszközök (hiányos) alkalmazásán bukik el, ezért érdemese előre végiggondolni, hogy milyen kollaboratív eszközök használatára van lehetőség (pl. Trello, JIRA), és ki lesz a felelős az egyes fejlesztési verziók lekövetéséért, a design módosítások adminisztrációjáért. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy sok utólagos konfliktustól kímélhetjük meg magunkat, ha az üzleti és a fejlesztői terület előzetesen időt szán arra, hogy definiálja az elvárt szállítási határidőt, a szállítási mérföldköveket, illetve a change request pontos fogalmát.

Ezt követően Kapitány Csaba osztotta meg tapasztalatait a K&H Biztosító online biztosítási portál fejlesztésével kapcsolatban. Csaba elmondta, hogy a portál átalakítását megelőzően nem volt határozott és kiforrott design elvárás, viszont volt egy design guide, ami számos esetre nem hozott ajánlást, így ezeket a brand szempontok szem előtt tartása mellett bővíteni, illetve módosítani kellett.

A fejlesztők és a designerek munkájának összehangolása sokat segített abban, hogy a leszállított végső design és funkcionalitás már elsődlegesen az ügyfelek igényeit tartja szem előtt. A K&H Biztosító ügyfeleinek online ügyintézése mára organikus növekedést mutat, a mobilról indított tranzakciók száma folyamatosan növekszik. Az online ügyfélportálon intézhető ügyek esetében a biztosító a robotizáció és az automatizáció által kínált lehetőségekkel is élni kíván a jövőben, az évfordulás szerződésfelmondás ügyintézése például robotizációval jelentős mértékben lerövidíthető.

Záró előadónk Sándor László az E.ON UX managere volt, aki átfogó esettanulmány formájában értékelte az E.ON-nál alig pár napja zárult online ügyfélszolgálati portál megújításának tapasztalatait. Beszélt arról, hogy milyen üzleti célokkal és IT kötöttségekkel vágtak bele a projektbe, majd kitért az agilis fejlesztés előnyeire és annak kihívásaira az ügyfélszolgálati portál megújítása során. A projekt koordináció során nagy szerepet kapott a jóváhagyott budget betartatása, a határidők és a felelősök meghatározása, a csapatok mozgatása, a házon belüli szerepek tisztázása, az IT felé történő egykapus rendszer működtetése, valamint a rendszeres ceremóniák (státuszok és egyezetetések) megtartása. László beszélt arról, hogy milyen projekt dokumentációk készültek, melyiket mire használták és hogy milyen következményei voltak annak, hogy ilyen volumenű fejlesztéshez csak a projekt egy későbbi szakaszában készül IT igény specifikáció. A jövőre vonatkozó tanulságként emelte ki a szorosabb üzlet-beszállító-IT koordinációt valamint az érintettek korai bevonását a projekt tervezési részébe. Mindezeket beépítve az E.ON a jövőre vonatkozóan egy olyan ideálisnak vélt fejlesztési projekt folyamatot dolgozott ki, mely segít a UX team-nek a felhasználói igényeket az IT lehetőségekkel és az üzleti elvárásokkal optimálisan összehangolni.

Végül mindannyian egyetértettünk abban, hogy egy ideális világban a felhasználói igény alapú tervezésnek kellene vezérelnie a fejlesztést, azonban ez sajnos nem mindig ilyen egyszerű, mivel a vállalaton belüli társterületek (PO, Marketing, Brand, Jog, IT, stb..) érdekeit sokszor nehéz közös nevezőre hozni, és ez a UX-es munkáját is erősen megnehezítheti.

A UX területnek (legyen az vállalaton belüli in-house csapat, vagy külső ügynökség), kulcs szerepe van abban, hogy az üzleti és az IT terület képviselőit egy asztalhoz ültesse, biztosítva azt, hogy a felhasználói igények mellett mindkét belső stakeholder érdekei képviselve lesznek a teljes design projekt megvalósítása során.

A UX reggeli egy olyan szakmai rendezvénysorozat a Testbirds és a Works. szervezésében, ahol szakmabeliekkel lehet kötetlenül, szűk körben beszélgetni aktuális témákról. Az eseményt jellemzően egy vagy több rövid vitaindító előadással kezdjük. Ezt követően kötetlenül beszélgetünk a témához kapcsolódó kérdésekről.

Élményszerű digitális felületek és kiszolgálási folyamatok létrehozásában segítjük ügyfeleinket. Ez a Works.

--

--

Testbirds
Works.
Editor for

A Testbirds munkatársainak közös munkái