Ennyibe kerül valójában, hogy autód van

Avagy így lesz egy olcsó használtautóból havi 60 ezres kiadás.

Patrik Horváth
Egy jógi élete
6 min readFeb 3, 2017

--

A napokban kézhez kaptam a biztosítómtól a következő biztosítási évre esedékes kötelező gépjármű- és felelősség biztosításom (a továbbiakban KGFB) díjkalkulációját. Elhűlve láttam, hogy az idei 31 ezres díjam 52 ezerre nő, miközben kárt továbbra sem okoztam és az autóm nem lett sem fiatalabb, sem erősebb. Ez a közel 70%-os emelés gondolkodásra, utánajárásra és számolásra késztetett.

Korábban már írtam róla, hogy nem egész egy évvel ezelőtt megváltam a mindössze hét és fél éves Volvo-mtól és helyette vettem egy majdnem kétszer olyan öreg Peugeot-t. Megkímélt, kevesett futott, magántulajdonban lévő példány volt, ráadásul az előző négy-öt évéről mindent tudtam. Mivel a típus nagy rajongója voltam tinédzser koromban és úgy éreztem, a svéd előd elvesztését kiválóan tudná feledtetni, nem sokat gondolkodtam, hogy kifizessem-e érte az átlagon felüli vételárat, ami akkor 720 ezer forintot jelentett.

Hála a gondos tulajdonosnak sok hibája nem volt, miután házilag megoldottuk a csomagtartó beázását és kicseréltettem a stabilizátor pálcákat a futóműben, a lista végére is értünk. Valószínűleg a korábbi gazdának választania kellett, hogy vagy karbantartásra vagy gumira költ több pénzt, így a csapnivaló állapotban lévő nyári garnitúrát két hónapja muszáj voltam nem csak lecserélni télire, hanem ki is dobni. A télit látszólag később vették, nincs is annyira elhasználva és szemben a nyárival, ennek a márkájáról legalább már hallottam is. Egy-két szezont még biztosan kihúz az idein kívül, viszont jó előre gondolkodva a kukázott nyári garnitúra helyett vettem egyet a gumisnál. A keveset használt Goodyear-ek darabja 7 ezer forint volt.

Az autó olyan alattomosan viszi a pénzt, hogy néha fel sem tűnik, milyen sokba is kerül a tartása valójában. Miközben a különböző biztosítási alkusz oldalakon elkezdtem kutatni, hogy a már említett 52 ezres ajánlatnál olcsóbbat találjak, elgondolkodtam rajta, vajon tényleg képvisel-e akkora értéket számomra az autóm jelenleg, hogy megérjen ilyen mértékű anyagi áldozatot. Miután a legolcsóbb KGFB ajánlat is közel 40 ezer forintra jön ki, úgy döntöttem, csinálok egy listát, hogy lássam, ténylegesen mennyi pénz megy el az autómra egy év alatt.

A kötelező kiadások…

Kezdjük azzal, hogy az autó árát hiába fizeted ki, valamint hiába kötsz rá biztosítást, attól még nem mehetsz vele egy métert sem. Ahhoz ugyanis, hogy erre jogosult legyél, a nevedre kell iratnod. Attól eltekintve, hogy hazánkban ez a folyamat anyagilag nettó lehúzás, hivatalosan nem megkerülhető. Bár az én autómban egy átlagosnál valamivel nagyobb teljesítményű (137 lőerős) motor van, szerencsére elég öreg ahhoz, hogy megússzam mindössze 67 ezer forintból az egész hercehurcát (melyből 6–6 ezer forint az új forgalmi és törzskönyv, 55 ezer pedig a vagyonszerzési illeték). Kötöttem rá biztosítást egy évre, ez, ahogy már említettem tavaly 31 ezer forintba került. Így kerül az első méterek előtt egy 720 ezres, 13 éves autó valójában 818 ezerbe — vagyis 830-ba, ugyanis az első utam a gumishoz vezetett, ahol feltetettem az autóhoz kapott nyári gumit, a télit pedig eltároltattam, mert nem volt hova tennem őket.

Ezek voltak a kezdeti költségek. Átlag autós lévén én se megyek többet évi 15 ezer kilométernél, tehát 360 forintos benzin árral, valamint 8 és fél literes városi fogyasztással számolva az üzemanyag költséget megúszom potom 459 ezer forintból. Az első évben nem kell számolnunk a teljesítményadóval, mert azt a korábbi tulajdonos fizeti az adott naptári év végéig, de aztán eljön a január és szépen lassan megkapjuk az esetemben 19 ezres, két részletben is befizethető csekket. Ha fiatalabb, de kisebb teljesítményű autóm lenne, úgy akárcsak a vagyonszerzési illeték, ez az adó sem lenne kedvezőbb. Mire a január elérkezik, már túlvagyunk a második gumicserén is, hiszen időközben tél lett, újabb 12 ezer forint csusszant az én zsebemből a gumiséba. Bár még nem fizettünk a parkolásért, nem használtuk a fizetős útszakaszokat, illetve autópályákat, máris van évi 533 ezer forint kiadásunk — az éves biztosítással együtt.

Ha kicsit is törődsz az autóddal, akkor azért minimum kéthavonta egyszer elviszed lemosatni, illetve, ha már ott vagy, megkéred a srácokat, hogy porszívózzák is ki. Fél óra alatt gyakorlatilag újjá varázsolják kedvenc négykerekűdet és a végeredményt látva fel sem merül Benned, megér-e ez a procedúra évente durván 30 ezer forintot. Ha mindezt magadnak csinálod, akkor a pénzed helyett az idődet áldozod rá, nézőpont kérdése, melyik verzió a szerencsésebb. Minden második évben esedékes a műszaki vizsgáztatás, amelyet minimális átvizsgálás mellett nagyjából 24 ezer forintért végeznek el az erre szakosodott állomások. Ha nem vagy saját magad ellensége, akkor évente lecserélteted a motorolajat, illetve a különböző szűrőket (levegő-, motorolaj-, pollen-, esetenként üzemanyag-). Ezt a műveletet 40 ezer forint alatt aligha úszod meg munkadíjjal együtt és akkor még lehet, hogy számlát sem feltétlenül kapsz róla. Ezek után elhanyagolható tételnek tűnik az ablakmosó folyadék folyamatos pótlása, amely durván 4–5 ezer forintos kiadást jelent évente — akárcsak az ablaktörlő lapátok cseréje.

…és még el sem romlott semmi

Valahol 630 ezer forint körül járunk tehát és még nem ment tönkre semmi a futóműben, nem jártunk időszakos szervizen és a fékek is még jól fognak. Nem törtük össze és belénk sem jött senki, és mivel garázsunk nincs (hacsak nem vettünk a lakásunkhoz vagy nem bérlünk egyet havi legalább 15–20 ezer forintért), örülünk, hogy nem okozott végzetes kárt a fényezésen egy nyári jégeső.

Folytassuk a sort három tétellel, amellyel általában senki nem szokott számolni. Az egyik ilyen az értékvesztés. Abban az esetben, ha az autót kevesebb pénzért tudom eladni, mint amennyiért vettem, akkor buktam rajta, tehát kvázi pénzbe került a birtoklása. Ezt a különbséget a használat időtartamával elosztva kapunk egy átlagos éves értékvesztést. Ha az inflációval (ami most rekord alacsony) nem foglalkozunk, egy ilyen korú, árú és állapotú autónál, mint mondjuk az enyém is simán van 60-80 ezer forint évente ez az összeg.

A másik tételt, amit nem is értenek a legtöbben úgy hívják, hogy elmaradt haszon. Azzal ugyanis, hogy én úgy döntöttem, hogy azt a 787 ezer forintot, amibe az autó került (vételár plusz átírási költségek KGFB és egyéb kiadások nélkül) nem bankbetétbe (vagy állampapírba, kincstárjegybe, stb.) teszem, hanem elköltöm további 15–20 ezer forintot vesztettem évente, hiszen nem volt, ami kamatozzon (nettó 2–2,5 %-ot évente).

A harmadik tétel már elhanyagolható, de muszáj megemlíteni. Vásárlásnál alapvetően nem Te fizeted, eladásnál viszont szinte garantáltan igen. Nem más ez, mint az eredetiség vizsgálat. 17–20 ezer forint, ami 4 évre elosztva (nagy átlagban ennyi ideig tartják meg az autójukat az emberek) mindössze 4–5 ezer forintos költség, de mindenképpen költség.

Hibája szinte nincs, mégis 60 ezer forintba kerül havonta — és ez nagyon kedvező.

Élet autó nélkül?

A magyar emberek nagy része, főleg Budapesten és környékén el sem tudja képzelni az életét autó nélkül. Vagy azért, mert egy ideje céges autót kap a feneke alá, vagy pedig azért, mert havi 10 ezer forintot nem hajlandó kiadni egy tömegközlekedés használatára feljogosító bérletért, hiszen azt mondják, “inkább költök 30 ezret benzinre”.

Valahogy az autó birtkolása és az üzemanyag költség közé automatikusan egyenlőségjelet teszünk, pedig jellemzően a kiadások alig fele megy csupán benzinre vagy gázolajra, a többi mind azokból a tételekből áll össze, amiket apránként fizetünk ki, de rendszeresen jelentkeznek. Ha már végig a saját autómat használtam a számoláshoz, akkor elárulom, hogy a lista vége egy durván évi 720 ezres költség — úgy, hogy a használt nyári gumi garnitúra megvételét és az egyébként munkadíjjal 44 ezer forintba kerülő stabilizátor pálcák cseréjét nem is számoltam bele. Ez gyors fejszámolással 60 ezer forint havonta. Autópálya matricát még nem vettünk, parkolásért nem fizettünk, nem kellett semmit cserélni az olajon és a szűrőkön kívül, minden telet túlélt az akkumulátor, gumira a szezonális cseréjükön kívül nem kellett költeni, valamint a karosszériát is megkímélték úgy az emberek, mint az időjárás.

Bár nekem egy ideje már kicsit kevesebbe kerül az autóm, hiszen faragtam a kiadásaimon, tegyük hozzá, hogy ez egy ismert előéletű, relatíve olcsón megvehető, eleddig problémamentes négykerekű, ami aránylag keveset veszít már az értékéből, ha vigyáznak rá. Ha Te egy magyar átlagnak megfelelő, tehát másfél milliós autó tulajdonosa vagy, amiből sok van a piacon, akkor csak az értékvesztése a fent említett 60–80 ezernek a duplája évente. Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy ne legyen autód, csupán azt, hogy tudd, valójában mennyi pénzbe kerül birtokolni egyet.

--

--

Patrik Horváth
Egy jógi élete

Egy újságíró srác vagyok Budapestről. 2013-ban kezdtem el jógázni, azóta pedig teljesen megváltozott az életem. A blogomban erről a változásról mesélek.