Ezért nincs több pénzed, mint két éve volt

Így fojt meg az életszínvonalad inflációja

Kényes téma következik, de talán mind közül a legfontosabb. Korábban érintettem már a személyes pénzügyeket, de úgy éreztem, hogy megér egy külön bejegyzést, mert szeretnék egy kicsit átfogóbb képet adni róla.

Mi is az az infláció? Inflációról akkor beszélünk, ha egy adott pénznemből a korábbinál nagyobb mennyiségre van szükség ahhoz, hogy ugyanazt az értéket képviselje, mint eddig. Ez a gyakorlatban ugye úgy néz ki, hogy 2%-os éves infláció mellett 100 forint vásárlóértéke ma ugyanannyi, mint jövőre 102 forinté lesz. Az inflációt gyakran emlegetik pénzromlásként is. Csakhogy nem csupán a pénzednek, hanem az életszínvonaladnak is van inflációja. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a jelenlegi életszínvonalad ugyanazt az értéket képviselje számodra, mint mondjuk a két évvel ezelőtti, növelned kellett a kiadásaidat. Drágább albérlet, több étterembe járás, exkluzívabb helyeken való nyaralás, újabb autó, több kütyü, és a többi.

Amikor a fizetésemelés csak egy újabb lökés a szakadék felé

Hogy fordulhat ez elő? Nagyon egyszerű, (jó esetben) több elkölthető pénzed lett, mint korábban volt. Előléptettek, kaptál egy nagyobb fizetésemelést, akármi. Miért mondom mégis, hogy ez egy igazi átok számodra? Mert onnantól kezdve, hogy az eddiginél több elkölthető pénzed van, de nem érted a saját pénzügyeidet és szokásaidat, addig akarva-akaratlanul is többet fogsz költeni, mint korábban. Többet költeni pedig a mai világban finoman fogalmazva sem művészet. Nincs igazán szükséged rá, hogy többet költs, de nem vág földhöz, hogy most már havonta négyszer mész étterembe és hogy ezentúl nem a sarki edzőterembe jársz, hanem az Oxygen Wellness-be.

Mi a probléma a növekvő kiadásokkal?

Tegyük fel, hogy keresel 250 ezer forintot. Ebből 200 ezer forint ment el eddig a megélhetésedre (albérlet, rezsi, élelmiszer, s a többi) és szembemenve a magyar átlaggal, eltettél havonta 50 ezer forintot. Ezzel a mentalitással egyébként már szuper előkelő helyen vagy, hiszen az emberek harmada egyáltalán nem tesz félre, aki pedig megtakarít, az jellemzően ennél lényegesen kevesebbet.

Mi történik akkor, ha előléptetnek és hirtelen 300 ezer forintra nő a havi bevételed? Elmondom, mi történik, az első két hónapban sokkal többet költesz majd, mint előtte. Nem ritkán annyival többet, hogy az eddigi 50 ezer forintos megtakarítás teljesítése adott esetben problémát is jelentsen. Nem veszed észre, hogy bár a fizetésed “csupán” 20%-kal nőtt, ha ezt a 20%-os többletet (ami 50 ezer forint havonta) hozzácsapnád a megtakarításodhoz, akkor havonta kétszer annyi pénzt tudnál félretenni, mint eddig.

Jöjjön egy kis matek. Ha van 2 millió forint megtakarításod és keresel havi 250 ezer forintot, amiből 50 ezret félreteszel (maradva a fenti példánál), akkor ez az összeg jelen pillanatban 10 havi megélhetésedet biztosítja abban az esetben, ha elveszíted az állásodat, beteg leszel vagy bármilyen ok miatt nem fogsz pénzt keresni. Ha az előléptetésedet követő két évben nem növeled a megtakarításaidra szánt havi 50 ezer forintot, ellenben havi 50 ezerrel növeled viszont a kiadásaidat, akkor két év múlva ilyenkor 3,2 millió forintod lesz, viszont az a megnövekedett életszínvonaladon alig több, mint 12 havi megélhetésre lesz csak elég. Két év alatt két hónappal toltad ki a megélhetés arányában számolt tartalékodat.

Ha az előléptetés után megelégszel azzal, amid eddig volt és az 50 ezres emelést hozzácsapod az eddigi 50 ezres megtakarításodhoz, akkor a már említett második év végére 3,2 helyett 4,4 millió forintod lesz (plusz ugye kamatok mindkét esetben), ami ezen az életszínvonalon 22 havi megélhetést biztosít számodra. Közel egy teljes évet nyersz csak azzal, hogy azt a plusz 50 ezret nem elköltöd, hanem félreteszed. Jegyezd meg: ha folyamatosan növeled a kiadásaidat, egyre többet kell dolgoznod azért, hogy fenn tudd tartani azt az életszínvonalat, ami miatt megnövekedtek a kiadásaid.

Fogalmad sincs róla, valójában mire és mennyit költesz

A fizetésével vagy havi bevételével a legtöbb ember többnyire tisztában van, viszont azzal, hogy mire mennyi pénze megy el, már nagyon kevesen. Lehet, hogy Te állandóan a magas bérleti díj miatt keseregsz, pedig valójában az autód az, ami a legtöbb pénzed felemészti, csak azt kisebb részletekben teszi, ezért nem feltűnő. Megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy sok ember nem tudja megmondani, hogy rezsire, közlekedésre, élelmiszerre és egyéb dolgokra mennyi pénzt költ havonta. Márpedig, ha nem vagyunk tisztában a kiadásainkkal, hogy akarunk spórolni? De a kérdést meg is fordíthatom, ha spórolni szeretnénk valamire, miért nem foglalkozunk a kiadásainkkal?

A nulladik lépés ahhoz, hogy átlásd a személyes pénzügyeidet az, ha elkezded írni a kiadásaidat, lehetőleg okosan csoportosítva (ebédre költött pénz, kávézókban hagyott pénz, tankolás, stb.) és minden forintot elkönyvelve. Természetesen állandó költségként jegyezzük fel a lakbért és a rezsit is. Én a magyar fejlesztésű Koin alkalmazást használom ehhez (immáron öt éve), de sok más alternatíva van a piacon. Könnyen elképzelhető, hogy már a hónap felénél megdöbbenéssel fogadod majd a számokat, amiket látsz. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy átlásd és megértsd, mire megy el a pénzed és miért.

Csak akkor teszel félre pénzt, ha már tudod, mire akarod elkölteni

A magyarok többsége csak akkor veszi a fáradtságot, hogy elkezdjen megtakarítani némi pénzt, ha pontosan tudja már az első forint félretétele előtt, hogy mire fogja elkölteni azt. Csak úgy nem tesz félre pénzt senki, hiszen annak mégis mi értelme? Pedig annak van csak igazán értelme. A pénzügyi szabadság az a fajta nyugalom, amit egyetlen séta sem adhat meg Neked.

Gondoltál már arra, mi van, ha hirtelen elveszted a stabilnak hitt munkád? Tudom, a Te szaktudásoddal, tapasztalatoddal bármikor találsz másikat. Ugyanakkor, ha nem úgy jössz el valahonnan, hogy már zsebedben van az új meló, akkor könnyen eltelhet két-három hónap is anélkül, hogy fizetést kapnál. Márpedig azt a pár hónapot Neked kell állni valamiből. Minél kevesebb a kiadásod és minél több a félretett pénzed, annál könnyedebben vészelheted át ezt az időszakot. Arról már nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha pályát szeretnél változtatni, mert kiégtél mondjuk a könyvvizsgálatból vagy a bankszakmából, de nem nagyon tudod, merre tovább. Na, az biztosan nem két hónapos szünet lesz, nekem elhiheted.

Vannak továbbá váratlan kiadások is, elég csak az autó nagyszervizére gondolni vagy mondjuk egy bedöglött mosógép cseréjére. Tudtad, hogy egy kisebb lakásban is több százezer forintba kerül a nyílászárók cseréje?

Akkor sem teszel félre pénzt, ha már tudod, mire akarod elkölteni

Egy fokkal rosszabb a helyzet akkor, ha ezekre a kiadásokra nem készülsz fel és anyagi értelemben véve is váratlanul érnek. Akkor jönnek az olyan finom dolgok, mint személyi kölcsön, hitelkártya és társai, melyeket aztán a magas kamatok miatt eltart egy ideig, mire visszafizetsz — nem beszélve arról, hogy folyamatos koloncként lógnak majd a nyakadon, hiszen olyan havi kiadásokat jelentenek majd, melyekért cserébe nem kapsz semmit, hiszen előre költötted el ezt a pénzt.

Nincs egyben pénzed egy 200 ezer forintos tévére, de ha 0% THM-mel adják, akkor gondolkodás nélkül sorban állsz érte — ahelyett, hogy spórolnál rá és megvennéd egy összegben 170-ért bárhol máshol vagy rájönnél, hogy kifizetődőbb minden héten moziba járni alkalmanként 1500 forintért.

Azért nem teszel félre pénzt, mert annak nincs látszatja

A modern világban a növekvő bevételek és a sikeresség közé hajlamosak vagyunk egyenlőségjelent tenni, sőt mi több, a növekvő bevétel és a növekvő egzisztencia (életszínvonal) közé is. Amíg nem vagyunk képesek arra, hogy örüljünk annak, amink már van, addig nem fogunk tudni leszokni arról, hogy automatikusan emeljünk az életszínvonalunkon, ha pénz áll a házhoz. Az életszínvonal növelését kvázi visszacsatolásnak használjuk, a drágább autó, az új óra és a többi kacat arra hivatott, hogy megerősítse bennünk azt, hogy mi elértünk valamit az életben, sikeresek vagyunk.

Ha ezeket a lépéseket kihagynánk, hajlamosak lennénk nyugtalannak érezni magunkat, hiszen mi értelme több pénzt keresni, ha nem engedem meg magamnak, hogy többet költsek el belőle? Ráadásul a kollégám is most cserélte le a régi autóját és mindig is akartam egy Mercit. Eleget dolgoztam már, ennyi azért jár, én ezt megérdemlem. Nem pajtás, ez nem így működik.

Nem a lehetőségeid, hanem a vágyaid szerint élsz

Ha új telefonra van szükséged, de nem tudod elképzelni az életedet egy iPhone (vagy egy hasonlóan drága mobil) nélkül, akkor a vágyaid szerint élsz. Ha messzebbre költöztél és ahhoz, hogy megkönnyítsd a közlekedésedet kell egy autó, de szerinted 2 millió forint alatt csak lepukkant öreg vackok vannak, akkor összekevered a szükségedet a vágyaddal.

Semmi baj nincs a vágyakkal, ha hozzáigazítod őket a lehetőségeidhez. Vegyél nyugodtan 2 milliós autót, ha van annyi félretett pénzed, hogy különösebben nem vág földhöz egy ilyen kiadás és pár hónapon belül vissza tudod pótolni ezt az összeget. Ha a részletfizetési konstrukciókat nézed, akkor az biztos jele annak, hogy olyasmire vágysz, amit jelenleg nem engedhetsz meg magadnak. Ha hitelből vásárolsz — tehát olyan pénzt költesz el, ami nem a Tiéd — az olyan, mintha a jövőbeli énedet lopnád meg.

Nem tudsz lemondani dolgokról

A fogyasztói társadalomban felnőtt emberek egyik nagy problémája a lemondásnak, mint képességnek a hiánya. Nem tudjuk elképzelni az életünket LCD TV, autó, drága telefon, luxus utazás, éttermek és legfőképpen saját lakás nélkül. Plakátok, hirdetések, az ismerősök és a munkatársak mind azt sugallják számunkra, hogy a sikeres ember ismérve a szebb, nagyobb, újabb, drágább valaminek a birtoklása. A mesterségesen gerjesztett igények valójában csak arra jók, hogy olyan dolgokhoz vagy életszínvonalhoz szoktassanak hozzá, amelyről aztán nagyon nehezen mondasz le.

Az életszínvonal emelése nem csak, hogy vágyott cél a mai társadalomban, de szinte automatikusan meg is történik, ha az ember elkezd jobban keresni. Ugyanakkor ennek az ellentéte olyan érzés utána, mintha közeledne a világ vége. Elfelejted, hogy volt olyan idő az életedben, amikor a jelenleginél kevesebbet költöttél és kisebb lábon éltél és mégis előrelépésként élted meg, hiszen az is már egy korábbinál magasabb életszínvonal volt számodra. Feltetted már magadnak a kérdést valaha, hogy miért működhet ez az ördögi kör? Ha öt évvel ezelőtt azt mondta volna valaki Neked, hogy a jelenlegi életszínvonaladon fogsz élni, örültél volna neki? Ha igen, miért van az, hogy amint lehetőséged van többet keresni, hirtelen elégedetlenné kezdesz válni? Hol húznád meg a határt? Mikor mondanád azt, hogy elég jól élsz?

Túlértékeled a tárgyak által nyújtott örömöt

Mielőtt vegán lettem, nagyon sok sajttortát ettem, olyannyira, hogy ez havi bontásban egy szabad szemmel is jól látható számot jelentett. Gyakran előbb kértem a szokásos szeletet a pultnál, mint a kávémat, pedig alapvetően utóbbi miatt jártam a kedvenc kávézómba. A nagyjából száz szelet sajttorta elfogyasztása során egy nagyon érdekes megfigyelésre tettem szert.

A legnagyobb örömöt az első két falat okozta, a többi hat-hét amolyan könnyed élvezetet jelentett utána csupán. Két falatot viszont nem tudtam venni, így, ha szerettem volna örömet okozni magamnak, ki kellett fizetnem egy teljes szelet árát. Később arra is felfigyeltem, hogy ez az ún. sajttorta jelenség időre vetítve a tárgyak birtoklásánál is visszaköszön.

Mikor erőmön felül vettem meg a második autómat, amire egyébként régóta vágytam, az első pár hónapban szinte rajongtam érte és mivel a vagyonom jelentős része abban állt, rettegtem is, nehogy meghúzzák meg ilyesmi — egy év múlva én magam húztam meg egy bevásárlóközpontban. Két dolog tűnt fel az autó birtoklása során. Az egyik, hogy nagyjából fél év után egyszerűen hozzászoktam, hogy a korábbinál sokkal újabb, szebb, jobb négykerekűm van, onnantól valahogy természetesnek érződött, hogy én ilyen kocsival járok. A másik, hogy visszaemlékeztem arra az időszakra, amikor az első autómat vettem és az volt a helyzet, hogy nem éreztem azt, hogy sokkal nagyobb örömöt okozna számomra, mint az okozott a vásárlást követő egy év után. Lehet, hogy a tárgyak által okozott öröm magától elmúlik mindenféle előjel nélkül? A dolgok úgy alakultak, hogy meg kellett válnom a Volvo-tól és helyébe gyerekkorom egyik kedvenc autója lépett, ami sokkal öregebb, viszont sokkal olcsóbb volt. Az állapota viszont makulátlan, mert vigyáztak rá. A piaci ár felett vettem meg kicsivel és a mai napig elégedetten használom.

Ha már szóba hoztam, nekem is volt iPhone-om, nem is egy és nem is rövid ideig — összesen hat évig használtam ilyen típusú telefont. Az utolsót szűk másfél évvel ezelőtt vettem és a három közül az volt messze a legdrágább, közel 200 ezer forintot fizettem érte a szolgáltatónak (így is egy 100-assal olcsóbb volt, mintha függetlenül vettem volna meg ugyanezt a modellt). Pontosabban annyit fogok a végelszámolásnál, mert bár rendelkezésemre állt ez az összeg, mivel a felmondási időmet töltöttem már, úgy döntöttem, élek a kamatmentes részletfizetéssel, így eltolhatom ezt a kiadást. A havi közel 10 ezer forintot még mindig fizetem utána, miközben a készülék már rég nincs meg. Szóval arra lettem figyelmes, hogy pontosan ugyanaz játszódik le az iPhone-nál vagy mint az autónál: az első pár hónapban még örülök neki, aztán megszokom, természetessé válik a birtoklása és csupán a jól eső elégedettség marad — meg a több, mint 100 ezres tartozás.

Miután beláttam, hogy semmi értelme egy 200 ezres telefonnal járkálnom (amit bármikor ellophatnak tőlem vagy elhagyhatom), mert ugyanúgy kiszolgálna egy olcsóbb is, elhatároztam, hogy lecserélem. A kiszemeltem végül a Samsung egyik csúcsmodellje lett, ami pontosan akkor jelent meg a piacon, mint az iPhone, amit le kívántam rá cserélni. Bár az áruk is közel azonos volt, tudjátok, mennyiért vettem meg egy másfél éves, tökéletes állapotban lévő példányt? 55 ezer forintért, ami így is a piaci ár felett volt kicsivel. Másfél év alatt az előző tulajdonosa a vételár majd’ 70%-át bukta el rajta. Csökkent érdemben a telefon értéke másfél év alatt? Nem igazán, ugyanolyan gyors, ugyanolyan klassz használni, pontosan ugyanolyan jó fényképeket lehet vele lőni, és a többi.

Az autó után a telefon csere igazolta vissza azt, amin a sokadik sajttorta majszolása közben gondolkodtam el: ha nem tudsz örülni annak, amid már van, hiába törekedsz rá, hogy újabb és újabb dogokat gyűjts magad köré, azok csak ideig-óráig fognak örömet okozni számodra. Olyan ez, mint a cukor az agynak. Ha rendszeresen viszel be belőle, nagyon nehéz lesz leszokni róla, mert az agyad sóvárog utána. Az első hét kínkeserves szenvedés lesz, utána viszont helyreáll a világ rendje és eljön a nyugalom az életedbe. Ugyanez van akkor, ha folyamatosan vásárolsz, hogy fenn tartsd a konstans örömöt az életedben.

Amíg nem ismered fel azt, hogy nem az vagy, amid van és hogy az igazi örömöt és elégedettséget soha nem a tárgyak birtoklása fogja okozni, csak egyre mélyebbre süllyedsz ebben a játékban. Amíg nem változtatsz az értékrendeden, amíg nem alakul ki benned az a hozzáállás, az a mindset, hogy a valós igényeid, ne pedig a képzelt vágyaid alapján vásárolj, nem nagyon fogsz egyről a kettőre jutni az életben, mert mindig a jövőben élsz majd, soha nem a jelenben. Megveszed a legújabb kütyüket és cuccokat, majd amikor elmúlik az újdonság varázsa, a folyamat kezdődni fog elölről és nem tűnik fel, hogy folyamatosan ugyanaz a lemez pörög. Nincs olyan fogyasztási cikk a világon, ami megvásárlásától kezdve folyamatosan örömöt fog Neked szerezni. Talán egy gyümölcscentrifuga, ha élsz-halsz a smoothie-kért.

Plusz 1 kávé naponta, mínusz 100 ezer forint évente

Hajlamosak vagyunk egyes kérdésekben túl rövid, más kérdésekben pedig túl tág intervallumokban gondolkodni. A napi rendszerességgel jelentkező szokásaink esetében szinte fel sem tűnnek a változások egészen addig, amíg hátrébb nem lépünk és nem napi, hanem havi vagy éves szinten vizsgáljuk meg ezeket a dolgokat.

Tegyük fel, hogy minden nap, amikor bent vagy a munkahelyeden lemész a kollégákkal kávézni. Mióta előléptettek, már nem csak délután, hanem délelőtt is magadhoz veszel némi koffeint, hogy jobban menjen a munka. Ez naponta 450 forint plusz kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Nem tulajdonítasz neki túl nagy jelentőséget, hiszen 450 forint nem sok pénz, különben is, aki annyit keres, mint Te, nehogy már ennyi ne férjen bele. Valóban, ha egy nap elköltesz ennyi pénzt, az nem egy nagy szám, de mi van akkor, ha egy éven keresztül minden nap ezt teszed? Egy évben 260 nap esik hétköznapra, amelyből ha levonjuk a munkaszüneti napokat és a szabadságokat, akkor marad nagyjából 230. Egy gyors fejszámolás után ez azt jelenti, hogy a napi plusz egy kávéd kicsivel több, mint 100 ezer forintodba kerül évente. Ha Te gyakrabban kávézol vagy drágább kávét iszol, akkor ez könnyedén lehet akár a duplája is, amely már közel van egy 1 hetes Maldív-szigeteki nyaraláshoz, ha okosan és előre foglalsz. Miért van az mégis, hogy utóbbira egy fajta álomként tekintesz, az előbbit pedig természetesnek veszed?

Ha csupán annyit csinálsz, hogy a jelenlegi autódat lecseréled egy olyanra, amely ugyanannyit ér és amelyet ugyanannyiba kerül karban tartani, viszont 2 literrel kevesebbet fogyaszt, akkor évi 15 ezer kilométeres futás mellett (ennyit megy átlagban egy magyar autós) 100 ezer forinttal több marad a zsebedben minden évben.

Mostanában sokat utazom tömegközlekedéssel és megdöbbenve tapasztalatom, hogy azok közül, akik utazás során előveszik a mobiltelefonjukat, legalább minden harmadiknak iPhone-ja van. Nyilván van, aki használtan vette, de valószínűleg sokan akadnak olyanok is, akik újonnan. A legfrissebb felmérések szerint a magyar nettó átlagfizetés durván 160 ezer forint, míg a medián alig 130 ezer. Ezzel szemben egy vadonat új iPhone hivatalos forrásból 140–330 ezer forintba kerül modelltől függően. Tudjátok, hol láttam hasonlóan magas iPhone penetrációt? Svájcban és Svédországban. Nem semmi, hogy utolértük Nyugat-Európát!

Sajnos a valóságban nagyon nem erről van szó. A mobiltelefon szolgáltatók rájöttek arra, hogyha kedvezményesen adnak telefont, az nem sok vizet zavar, ráadásul nem is nagyon keresnének rajta. Ugyanakkor, ha el lehet vinni bármelyik telefont kamatmentes részletfizetéssel, de teljes áron, akár egy átmeneti készlethiányba is belefuthatnak a megnövekedett kereslet miatt. Ennek az az oka, hogy olyan emberek is drága telefonhoz juthatnak így, akiknek egyébként nem lenne rá pénze soha, mert vagy nem keresnek eleget hozzá vagy nem hajlandók arra, hogy összegyűjtsék rá a pénzt.

Tudom, hogy Neked csak 100 ezer forintba került az iPhone (vagy a vele hasonló értéket képviselő telefon), amit éppen használsz, mert 10 ezres előfizetésed van havonta, viszont mikor vetted utoljára a fáradtságot, hogy megnézd a havi számlarészletezőt, amit a szolgáltatódtól kapsz? Pedig lehet, érdemes lenne, ugyanis adott esetben látnád, hogy a szokásaid alapján valójában beleférnél egy 4 ezerrel olcsóbb konstrukcióba is. Márpedig, ha 10 ezer forintot fizetsz havonta, de 6-ot is elég lenne, akkor az az iPhone bizony nem 100 ezer forintba került Neked, hanem 196 ezerbe — 24 hónapos hűségnyilatkozat esetén. Tudtad, hogy egy iPhone a vásárlást követő első évében az újkori értékének 25, míg a második évben további 30 százalékát elveszti? És azt tudtad, hogy ezzel a közel 60%-os csökkenéssel is torony magasan a legjobb áron eladható mobiltelefon a használtpiacon?

Meg tudod mondani, mennyivel gyorsabb egy 120 MBites internet egy 30 Mbiteshez képest? Na és azt, hogy a mindennapok során ez mit jelent számodra? Megmondom, évi 30 ezer forintos többlet kiadást. Tudod, hogy mennyit jelentene, ha nem az irodaházhoz legközelebbi puccos étkezdében ebédelnél, ahova mindenki jár, hanem hajlandó lennél két sarkot sétálni és ezzel naponta 300 forintot megspórolni? 70 ezer forintot évente. Ezeket csak azért írom, hogy lásd: amíg nem látsz tovább a költéseid napi bontásban való vizsgálatánál, illetve nem kezded el összeírni őket, nagyon könnyen kifolyik a pénz a kezed közül anélkül, hogy tudnál róla. Az imént csak pár, teljesen hétköznapi példát említettem, mégis több százezer forintos különbségeket eredményeznek éves szinten. Ahhoz, hogy belásd, miért fontos mindez, jól jegyezd meg a következőt: 1000 forintot megspórolni olyan, mint 1000 forinttal többet keresni.

Csak, hogy érzékeltessem ennek a kijelentésnek a súlyát, kanyarodjunk vissza a korábban már említett példánkhoz. Ha Te okosan úgy döntöttél, hogy az előléptetéseddel járó havi 50 ezer forintos plusz bevételt nem költöd el, hanem növeled vele a megtakarításaidat, akkor két év alatt az eddig 10 hónapnyi megélhetésre elegendő 2 millió forintod immáron 4,4 millióra hízott és így 22 hónapra biztosítottad be magad. Ha a fenti pár dolgot is megléped (kisebb fogyasztású autó, kevesebb kávé/cigi, olcsóbb internet, stb.), azzal — a példáknál maradva — további 25 ezer forintot takaríthatsz meg havonta, ami azt jelenti, hogy két esztendőt követően immáron nem 4,4 millió forintod lesz a megtakarítási számládon, hanem kereken 5. Mivel ezzel párhuzamosan a 200 ezres havi kiadásodat is csökkentetted ezzel a 25 ezer forinttal, az 5 millió forint számodra 22 helyett immáron 29 havi megélhetést biztosít ugyanezen az életszínvonalon. Na, ezért nem mindegy, hogy foglalkozol-e a pénzügyeiddel vagy sem!

Az időben eltolt kötelező kiadások veszélyei

Az egyik legtipikusabb hiba, amibe hajlamosak vagyunk belefutni, hogy nem veszünk figyelembe olyan, egyébként kötelező kiadásokat, amelyek nem a hónap elején, hanem valamikor annak közepén vagy végén esedékesek. Ilyen lehet például az internet és a telefon számla, de akár a rezsi többi része vagy egy törlesztőrészlet is. Ha ezekkel nem kalkulálunk a hónap elején, csak a pénztárcánk és a bankszámlánk alapján tájékozódunk, akkor hajlamosak lehetünk többet költeni, mint amennyi valójában rendelkezésünkre áll.

Átmenetileg ugyanis olyan, mintha több pénzünk lenne, de valójában persze nem így van, csak még nem vették el tőlünk a szolgáltatók a jussaikat. Márpedig, ha erre nem figyelünk oda, akkor könnyen megnézhetjük magunkat. Ha van hitelkártyánk és emiatt nem tudjuk időben kifizetni a rajta lévő aktuális tartozást (mert ezt is időben eltolva hajtják be rajtunk), akkor nagyon csúnya (értsd: akár 45%-os) kamatot varrnak a nyakunkba. Már csak ezért is érdemes elektronikusan vezetni a személyes pénzügyeinket, ugyanis a már említett Koin alkalmazás például előre kalkulál az összes ilyen kiadásunkkal és az aktuális egyenlegünket ennek tükrében mutatja meg nekünk.

Amit már ma megtehetsz

Útravalóul adnék pár tippet, illetve tanácsot, hogyan foghatsz neki még ma a pénzügyeid átvizsgálásának. Az, hogy ezekből mit fogadsz meg már Rajtad múlik.

• nézd meg, mennyi megtakarításod van
• kezdd el írni a költéseidet, hogy lásd, mire mennyi pénz megy el, hány százalékát teszed félre a bevételeidnek, illetve, a megtakarításod hány havi megélhetésedet biztosítaná a jelenlegi életszínvonalad mellett
• gondold át, hogyan tudnál változtatni a legsúlyosabb kiadásaidon (lecseréled az autódat egy kisebb fogyasztásúra; városon belül a tömegközlekedést használod inkább; kevesebb kávét iszol; hétvégén főzöl magadnak és az első két munkanapon nem mész el kajálni, stb.)
• nézd meg, lejárt-e a hűségnyilatkozat bármelyik lakossági szerződésedről és ha igen, keress olcsóbb alternatívát, olyat, ami a szükségeidnek megfelel. Ha van rá lehetőséged, ne vállalj be egy évnél hosszabb hűségnyilatkozatot csak olyan szolgáltatásokra, amelyeket egy életszínvonaladdal kapcsolatos változás nem érintene
• ha van bármilyen magas kamatozású tartozásod (személyi kölcsön, áruhitel, hitelkártya), kezdd el ezeket felszámolni és kifizetni a megtakarításodból, hogy nullára kerülj és fellélegezhess az adósság nyomasztó hatása alól
• nézz körül, valójában mennyit ér a tudásod a piacon és ha a kutatásod eredménye nincs összhangban a jelenlegi fizetéseddel, válts! Egyetlen befektetés sem hoz annyit havonta, amennyit egy munkahely váltással nyerhetsz. Csak azután törekedj arra, hogy a megtakarított pénzedből kihozd a legtöbbet, miután magadból már kihoztad
• tarts leltárt otthon és add el azokat a dolgokat, amelyek nem adnak hozzá valós értéket az életedhez. Én a ruhákkal és a bútorokkal kezdeném a helyedben. Az így befolyt pénzt tedd rá a megtakarítási számládra vagy, ha van bármilyen tartozásod, kezdd el kifizetni őket belőle
• albérlet esetén: hacsak nincs különösebb oka annak, hogy egyedül laksz, gondolkodj el rajta, van-e olyan barátod, akivel szívesen összeköltöznél. A jelenlegi életszínvonaladat várhatóan jóval olcsóbban fenn tudod majd tartani, ráadásul a rezsit is két felé fogjátok szétdobni
• albérlet esetén: ha szabad szemmel is jól látható összeget költesz üzemanyagra, gondold át, elég közel tudnál-e költözni a munkahelyedhez akkor, ha az üzemanyag árát beépítenéd a lakbérre szánt keretedbe. Ha csak azért tartasz autót ugyanis, hogy bejárj a munkahelyedre, könnyen előfordulhat, hogy így simán el tudod adni

“Az embereket szeresd, a tárgyakat használd. Fordítva nem működik.” (Joshua Fields Millburn, Ryan Nicodemus)

Frissítés: 2018. június 2-án előadást tartottam a témában a SimpliCity fesztiválon, amit itt vissza is tudsz nézni.