KATAPARA 2.
Az első hipotézis — Kisebb a gyep
Egy cikksorozat második részét olvasod, melyben katás jogszabályváltozásokkal kapcsolatos kérdőíves kutatásunk részleteit mutatjuk be. A kérdőívvel az volt a célunk, hogy megpróbáljuk a jogszabály gazdasági hatásait megbecsülni. Az első részben felsoroltuk, milyen hipotéziseket állítottunk fel a kérdőívezés előtt, illetve kommentár nélkül közöltük a nyers eredményeket is. A második résztől továbblépünk és minden hipotézist külön is tárgyalunk.
Az “egyes” hipotézis
“A katás adózást választó, -nem adóelkerülési sémában (v.ö:bújtatott munkaviszony)- működő vállalkozások száma viszonylag nagy, jóval nagyobb, mint amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslései tartalmaznak.”
Miért fontos ez?
A júliusban elfogadott jogszabályt számos szakmai szervezet fűnyiró elvként címkézte. Véleményük szerint, a döntés nem foglalkozik a különböző vállalkozások és üzleti modellek közötti jelentős különbségekkel és olyanokat is büntet, akik eddig teljesen jogszerűen tevékenykedtek.
A fűnyiró elvvel mi is foglalkozunk majd, de most, az első hipotézis mélyebb vizsgálatakor csupán annyi a fontos, hogy mekkora a terület, amin ez a fűnyíró 2021. januárjától dolgozik majd.
Miért? Mert ha a fűnyírót kisebb gyepre engedjük ki, mint amekkorára a jogszabályalkotó számított, akkor talán annál is veszélyesebb lehet, mint amire a szakértők elsőre gondoltak.
Mekkora a gyep? Hányan katáznak bújtatott munkaviszonyban?
Számos forrás szerint a kata szigorítására azért volt szükség, mert közel 150 ezren használják bújtatott munkaviszony leplezésére azt.
A fenti számot több online és írott médium közölte, elsődlegesen Parragh László, az MKIK , Varga Mihály és Izer Norbert nyilatkozatain keresztül. (A teljesség igénye nélkül néhány hivatkozás itt: MFOR, napi.hu, HírTv, Magyar Nemzet)
A szám döbbenetes. 400 ezres katás tábor mellett egyetérthetünk abban, hogy ilyen arányok mellett, kétségeink sem lehetnek arról, hogy az adózási formán jelentősen változtatni kell.
Mindez annak ellenére igaz, hogy minden pénzügyminisztériumi forrás 2020. júniusa előtt, és még a jogszabályalkotással egyidejűleg is valódi gazdasági kistigrisnek gondolta a kata rendszerét. (gyorsan tegyük hozzá, hogy az államháztartási matek alapján nem alaptalanul.)
Egy olyan — az adórendszerben egyébként fontos — pillér, melyet 40–50%-os arányban kifejezetten adóelkerülésre használnak, talán mégsem tekinthető egy cuki kistigrisnek, főleg nem egy olyan gazdasági környezetben, ahol egyébként drasztikusan visszaszorult az elmúlt időszakban az adóelkerülés.
Honnan ez a becslés? Hogyan jön ki a 150.000 kényszerkatás?
A bűvös szám forrását nem sikerült megtalálnunk.
Elejtett mondatok és nyilatkozatok találhatóak csak, melyek mind egyirányba, egy “friss” pénzügyiminisztériumi tanulmányra hivatkoznak, mely 2013 és 2018 közötti adatokat dolgoz fel. A tanulmányt hosszas keresés ellenére nem sikerült a világhálón fellelnünk, de a tanulmányból többször idézik az alábbi mondatot, igaz különböző formákban:
“A kata bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, 2019 végére ez az arány már 40 százalék volt a Pénzügyminisztérium adatai szerint. Jelentősen megnőtt tehát azoknak a száma, akik úgy lettek katások, hogy korábban jellemzően munkaviszonyban álltak.”
A 150.000 tehát úgy tűnik egész egyszerűen a katás vállalkozások aktuális száma és a fenti idézetben található 40% szorzata, vagy egy ahhoz közeli szám. Ez persze csak találgatás, hiszen ahogy jeleztük, nem tudjuk, hogy miért 150.000 kényszerkatásra hivatkozik az MKIK. De ha mégis ez volt a becslés alapja, akkor van ezzel a számmal és a megközelítéssel szerintünk egy komoly gond.
Mit jelent a mondat: hogy “úgy lettek katások, hogy korábban jellemzően munkaviszonyban álltak”?
A PM tanulmányában szereplő fenti mondat, kizárólag azt jelenti, hogy
katás vállalkozások közül sokan, korábban a munkapiacon dolgoztak. Azaz munkavállalókból, vállalkozóvá váltak.
Ez végülis akár természetes is lehetne, hiszen katás egyéni vállalkozó
- vagy korábbi munkavállalóból,
- vagy újonnan a munkaerőpiacra lépő pályakezdőből,
- vagy korábban más vállalkozási formát használó vállalkozóból lesz valaki.
Azaz, ha kb. 4 millióra taksáljuk a munkaerőpiacot, akkor 2019-ig körülbelül a munkaerőpiac 3,75% hagyta el azt, vagy azért, mert adóelkerülők arra kényszerítették, vagy azért, mert egész egyszerűen valaki vállalkozó akart lenni.
(Jelenlegi cikknek nem témája, hogy ez a közel 4%-os arány egyébként világszinten sok vagy kevés-e, egy modern gazdaságban, az ismert munkaerőpiaci anomáliák, Y-generációs munkavállalói szokások és különböző egyéb munkaerőpiacot érintő megatrendek közepette. És azzal sem, hogy egy ilyen megatrend mekkora ütést jelenthet az államháztartás számára)
Mit NEM jelent a fenti mondat?
A fenti mondat, — ha a tanulmányban valóban így szerepel- , még véletlenül sem jelenti azt, hogy a katás vállalkozások 40%-a, annál a munkaadónál dolgozott, akinek most katásként számláz.
Márpedig a jogalkotó legnagyobb problémája pont az volt, hogy ilyen típusú mozgás semmiképpen ne történhessen meg, hiszen ez a fajta visszaélés tisztességtelen versenyelőnyt jelent az egyébként tisztességesen, minden adót és járulékot kifizető alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásokkal szemben.
Mi az, amiről semmit sem tudunk?
A fenti PM tanulmány semmilyen információt nem ad arról, hogy hány olyan “bújtatott munkavállaló” “keletkezett” az elmúlt években , aki korábban sosem voltak munkavállalók, azaz beleerőltették őket egy kényszerkatás “munkaviszonyba”.
Fenti okfejtések miatt a pénzügyminisztériumi tanulmányból származó 40%, és a katás piacon tevékenykedő vállalkozások (400.000) számának egyszerű összeszorzása szerintünk nem vezethet megfelelő eredményre a bújtatott munkaviszonyban dolgozó kényszerkatások becsléséhez, ráadásul a 40%-os arány a NAV ellenőrzési statisztikáival, melyek kifejezetten a bújtatott munkaviszony leleplezésére irányulnak, egyáltalán nem korrelálnak. (Erről egy átfogó cikk egyébként itt olvasható)
A kérdőív eredményei — Valódi katások?
A jogalkotó tehát annak a tudatában hozta a jogszabályt, — különböző számunkra nem ismert elemzések és statisztikák felhasználásával — , hogy, úgy gondolta 150.000 katással több van a vállalkozók között, mint amennyinek valóban lennie kellene, azaz megközelítőleg 250.000 “valódi” katás vállalkozik ma Magyarországon.
Korábban kérdőívünk nyers adatainak bemutatásakor jeleztük, hogy kutatásunk az adatgyűjtés módszertanából adódóan nem reprezentatív, de mégis tegyünk most egy próbálkozást, hogy a kérdőív segítségével megbecsüljük mekkora lehet szerintünk a valódi katások száma.Ennek becsléséhez két kérdés eredményeit használtuk fel.
Kérdés 1: Valódi kiskatások
A válaszadók közel 38%-ának, a kérdőív kitöltésének pillanatában nem volt olyan partnere, akinek egy adott gazdaság évben hárommillió Ft felett számlázna összesen.
Mivel a jogalkotó a “kiskatásokat” egyáltalán nem kívánja szabályozni, ezért most egész egyszerűen tegyük fel, hogy ők mindannyian valódi katások. Azaz a “valódi kiskatások” száma a teljes piacra vetítve körülbelül: 152.000 vállalkozás.
Kérdés 2: Valódi “nagykatások”
Bár a többi hipotézis vizsgálatához kellett, a mostani cikk eredményeinek megértése szempontjából fontos, hogy azokat a válaszadókat, akiknek “3milliós” partnereik voltak, a kérdőívben két részre bontottuk aszerint, hogy külfödre vagy belföldre számláznak.
Mindkét csoportnak azonban feltettük azt a kérdést: hogy jelenleg olyan partnernek számláznak-e, akivel korábban munkaviszonyban álltak?
Erre a kérdésre a két csoportból összesen 1700 körüli választ érkezett.
A válaszadók közel 82%-a soha nem állt munkaviszonyba azzal a partnerrel, akinek hárommillió forint felett számláz egy adott évben.
A fennmaradó 18%, vagy korábbi munkavállalójának számláz, vagy bizonytalan volt ebben a kérdésben. Őket az elemzés szempontjából kényszerkatásoknak minősítettük, ami biztosan nem igaz, de a legrosszabb esetet feltételeztük.
A katás piacra vetítve tehát a kérdőív alapján a fennmaradó 248.000 vállalkozásból 203.000 vállalkozás valódinak tűnik. De még nem vagyunk kész….
“Belekényszerített” katások
Sajnos azonban a mi kérdőívünk sem foglalkozott azokkal, akik most léptek volna a munkaerőpiacra, de belekényszerítették őket a katázásba.
Volt azonban egy furfangos kérdésünk, melyet többször fogunk majd használni a későbbi eredmények vizsgálata közben is.
Az állítás, melyet a válaszadóknak értékelnie kellett így szólt:
“Ha ugyanennyi bért kapnék, akkor sem lennék már munkavállaló soha.”
Annak megbecsléséhez, hogy hány olyan vállalkozó lehet azok között, akik nem álltak korábban munkaviszonyban, és habár eredetileg álláslehetőséget kerestek, mégis belekényszerítették őket egy katás vállalkozás létrehozásába, azzal a feltételezéssel éltünk, hogy:
minden olyan válaszadó, aki inkább munkavállaló lenne, vagy a fenti kérdésben bizonytalan, és jelenleg nem a korábbi munkavállalójánál “dolgozik”, az kényszerkatás.
Ez egy elég erős és durva feltételezés, de “legrosszabb esetet feltételező” becslésként talán használható.
Fenti keresztáblák alapján összesen 293 válaszadó esett ebbe a kategóriába. Ez a válaszadók 11%-a, amit a katás piacra vetítve, további 44.000 katással csökkenti legrosszabb esetben a valódi katások általunk becsült számát.
Összefoglaló eredmények
Fentiek alapján:
- Pénzügyminisztértiumi becslés — Valódi katások: 250.000
- Kérdőív alapján történt becslés (legrosszabb esetben) : 152.000 + 203.000–44.000 = 311.000
- Kérdőív becslése bújtatott munkaviszonyban dolgozókra (legrosszabb esetben): 90.000, ami a teljes katás piac közel 22%-a és 40%-al kevesebb, mint az a szám, mellyel a jogszabályalkotó dolgozott.
Folyt.köv
A következő részben folytatjuk a hipotézisek tárgyalását.
Fontos kiemelni, hogy ennek a cikknek a megjelenésekor a kérdőívezés bizonyos helyeken még folyik, de annak a hatását, hogy az eredmények folyamatos közlése bármilyen befolyással bírna a kérdőív végső eredményére a mostani magas elemszám miatt elenyészőnek gondoljuk. Ennek ellenére a cikksorozat különböző bejegyzéseiben az eredeti kérdőív linkjét már nem közöljük, viszont annak “live” eredményei és a szabadszavas válaszok elérhetőek itt.
Érdekel a folytatás? Kövess minket itt, vagy iratkozz fel hírlevelelünkre.
