Ligetvédők Lapja
Published in

Ligetvédők Lapja

Szerintünk ez egy szép őszi park — a kormány szerint üres, beépíthető telek. (fotó/grafika: Ligetvédők)

17 pontban arról, hogy mi a probléma a Liget-projekttel

Mit értek el eddig a Ligetvédők, és mi az, ami még hátravan?

Vannak azért eredmények is

Két épület mélyépítése is elkezdődött a Ligetben, ezért sokan feladták már a reményt, hogy a projekt megállítható. Fontos, hogy nem szabad feladni a küzdelmet akkor sem, ha a teljes győzelem már nem lehetséges, a Ligetben a projekt nyomán maradandó károk keletkeztek. Minden egyes kritikai hang, minden leleplezés, jogi győzelem, a káros folyamatok akadályozása, a civil lakosság tájékoztatása — ez mind javít egy kicsit a helyzeten.

A problémák

A következőkben pontokba szedve felsoroljuk a Liget-projekttel kapcsolatos legfőbb problémákat, kártékony folyamatokat. Véleményünk szerint a legtöbb problémát önmagában az megoldaná, ha a projektet ebben a formában leállítanák, és demokratikus alapokon, szakmai diskurzus keretein belül folytatódna a parkrehabilitáció!

1. A jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás,

amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 99 évre megkapta a Városliget területét, a kizárólag a projekt kedvéért létrehozott Városligeti Építési Szabályzat (baljós rövidítése szerint VÉSZ) garantálja, hogy az Ingatlanfejlesztő szinte teljhatalommal rendelkezzen a Liget felett, hiszen a Zrt. tollba mondja a saját magára vonatkozó szabályokat, többször változtatva az igénye szerint, amelyeket a fővárosi közgyűlés szavazógépezete rendre megszavaz.

2. Nem volt valódi egyeztetés

sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel, illetve a véleményüket nem vették figyelembe (Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Építész Kamara, Tájépítészek Szövetsége, stb.).

3. A “Liget Park Fórum” is csak kirakat,

hiszen az egyetlen igazán lényeges alapkérdésről, hogy valóban a Liget-e a megfelelő helyszín a múzeumnegyed számára, nem volt lehetőség vitatkozni. Nyilvánvaló, hogy ez nem igazi fórum, csak propaganda célú próbálkozás a tiltakozók megfékezésére.

4. Tudatosan és módszeresen becsapják a közvéleményt

egyrészt azzal kapcsolatban, hogy mekkora volumenű lesz valójában az építkezés, erre valók pl. a látványtervek, amelyek nem a valódi arányokat mutatják, illetve nem mutatják, mi történik a föld alatt. (A felszín alá 8–13 méter mély alépítményeket, pl. háromszintes földalatti parkolókat, bemutatótermeket terveznek létesíteni.)

5. Megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót

További szemfényvesztés, hogy kamu díjakra nevezik be a Liget-projekt épületeit, amelyek nem valódi szakmai díjak, csak promóciós célú vállalkozások, és szinte mindenki kap díjat, aki fizet. A korábbi MIPIM és a 2018-as Internatonal Property Awards díja is ugyanez a kategória. A mechanizmus a következő: benevezik az épületet, megszerzik a díjat, majd fizetett cikkekkel telekürtölik a sajtót óriasira felnagyítva az “elnyert díj” jelentőségét. A BTL marketing egy furfangos módja ez, de nevezhetjük akár átverésnek is, amelynek célja, hogy az épületeket kedvezőbb színben tüntesse fel, illetve legitimizálja a felületes szemlélő számára. Elég hatékony ez a módszer, hiszen még független, oknyomozó színvonalú sajtóorgánumokat is képes megtéveszteni, amelyek tényként kezelik és kritika nélkül közzéteszik az elismerésről szóló híreket, mint az Index, a HVG, vagy a Magyar Hang.

6. Ömlenek a milliók a félrevezető kampányba

A közvéleményt manipuláló kommunikációra fordított költségvetés aránytalanul nagy— csak az ismert számokat tekintve 390 milliós, 1,8 milliós, majd újabb 970 milliós szerződésekről tudunk, de ennél jóval többet elkölthetett már az Ingatlanfejlesztő Zrt. fizetett cikkekre, videókra, közösségi média publikációkra, bérkommentelőkre, nyomtatott kiadványokra, plakátokra, tévé- és rádiómegjelenésekre, és egyéb tartalommarketingre, amelyekkel a fenti hazugságokat próbálják az emberek fejébe sulykolni.

7. A lakosság kb. 80%-a nem ért egyet

azzal, hogy a kormány beruházása pont a Ligetben valósuljon meg, ezt több független közvélemény-kutatás is megerősítette! Ilyen beruházást számtalan olyan területen el lehetne képzelni, ami eleve építési terület, és rendelkezik kiépített infrastruktúrával (utak, közművek).

A Medián közvélemény-kutatása a Városligetről 2016. június 30-án (a Greenpeace megbízásából)
Az Ipsos 2016. januári közvélemény-kutatása a Városligetről (a Levegő Munkacsoport megbízásából)

8. Ehhez képest újabb és újabb épületek tervei kerülnek elő,

amelyeket itt kívánnak felépíteni: A Magyar Zene Háza (13 m mély alépítménnyel), Néprajzi Múzeum (eleve 2 épületben lenne, hossza a Parlamentnél is 30 méterrel hosszabb, felszín alatti 2 szint), a Biodóm, a Városligeti Színház, az új Nemzeti Galéria (több mint kétszer akkora alapterületű, mint a Petőfi Csarnok, magassága 27 m, azaz 8 emeletnyi), a volt Közlekedési Múzeum épülete (tornya 67 m magas). A felszín alatt lesz számos mélygarázs.

A tervezett Néprajzi Múzeum tömege a Parlamenthez képest (Bardóczi Sándor illusztrációja)
A Magyar Zene Háza és a Magyar Nemzeti Galéria mérete egy tízemeletes panelházhoz képest (illusztráció: Ligetvédők)

9. A parkot védő civileket meghurcolják

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. és a kormány számtalan esetben világossá tette, hogyan képzeli a “széleskörű társadalmi egyeztetést”. A szakma és a civilek véleményének meghallgatása helyett a Liget beépítését ellenző békés tüntetők ellen agresszíven lépett fel, a tüntetőket kriminalizálta, biztonsági őrökkel távolíttatta el, akik megverték a jogvédő aktivistákat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a biztonsági őrök hatáskörüket meghaladó fellépéséhez a rendőrség több esetben asszisztált. Továbbá bírósági perek során kiderült, hogy a civileket több esetben jogszerűtlenül távolította el a rendőrség a tiltakozások helyszínéről.

Városligeti konfliktushelyzetek civilek és biztonsági őrök között elégtelen rendőri biztosítás mellett.

10. Hatalmas összegeket nyel le a beruházás, és a drágulás nem áll meg

A folyamatos költségnövekedésből ítélve úgy tűnik, hogy végtelen mennyiségű pénz áll az államkasszában a projekt rendelkezésére. Baán László már a 200 milliárdos költségvetésre is azt nyilatkozta, hogy az az abszolút plafon. Azóta lassan 250 milliárdra kúszott fel a költségvetés.

A park felújítására szánt összeg eltörpül az építkezésekre szánt milliárdokhoz képest (Bardóczi Sándor grafikonja)

11. Ami érthető, hiszen ismert oligarcháknak kedvez a beruházás,

azaz a kormány holdudvarában lévő kedvezményezetteknek, így a kormányzatnak sem érdeke, hogy szűkre szabják a költségkeretet, és hogy azt hatékonyan költsék el. Ellenkezőleg, a hátterben kirajzolódó oligarcháknak az az érdeke, hogy a Liget-projekt minél nagyobbra duzzadjon, a költségvetése minél jobban emelkedjen. Például Mészáros Lőrinc cége építi át az Olof Palme Házat több mint 2,5 milliárd forintért. Garancsi István cégei több mint 30 milliárd forintért építik a Vidámpark helyére a Parlament alapterületű Biodómot. Ugyancsak az ő cégei készítik elő a Néprajzi Múzeum munkagödrét 2,5 milliárd forintért, időközben pedig ugyanő felvásárolta a Dürer Kertet is.

12. Építkezni bárhol lehet,

és bámikor rövid idő alatt, viszont a Ligethez hasonló közparkot pótolni nem lehet csak úgy hirtelen, hiszen évtizedekbe kerül, míg megnőnek a fák. Ezért óvják mindenütt a közparkokat Bécstől New Yorkig. Felelősebb zöldgazdálkodást szeretnénk Budapestnek, és olyan szervezetet, amely hatékonyan, stabil költségvetéssel képes korszerűen védeni, fejleszteni és fenntartani a budapesti közparkokat.

13. Már most több mint 185 nap

egy évben azon napok száma, amikor Budapesten a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket. A Városliget beépítettségének növekedésével a környezeti terhelés tovább növekszik, az egyik legfontosabb, központi fekvésű nagyméretű közparkunk légtisztító, pormegkötő és klímát javító hatása jelentősen csökkenni fog. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint

14. Már most hiányzik 3000 fa a belvárosból!

Egyre forróbbak a nyarak, egyre nagyobb szükség lesz az árnyat adó fákra! Egy modern nagyvárosban jóval nagyobb egy főre eső zöldfelülettel kellene rendelkezni. Ma Budapesten ez az arány 6m²/fő, azaz Európában a legkevesebb, a WHO ajánlása szerinti minimális értéket (9m²/fő) is jelentősen alulmúlja. A város egyes részein viszont még ennél is súlyosabb a helyzet, pl. éppen a Ligettel szomszédos, a város központja felé eső egyik zöldszegény kerületben, Erzsébetvárosban, csak 0,4 m² (!) zöldfelület jut egy főre. Összehasonlításképpen, Bécsben 124 m²/fő ez az arány! Budapestnek tehát nagy szüksége van erre a központi fekvésű, nagyméretű parkra. Különösen fontos amiatt is, hogy Budapest egyik zöldben legszegényebb területe mellett helyezkedik el!

Bécs, Budapest és Erzsébetváros egy főre eső zöldterület aránya. (vizualizáció: Ligetvédők, készült az Index cikke alapján)
A Liget környéki zöldszegény pesti belváros (a képen Erzsébetváros pirossal van jelölve, ahol csak 0,4 m² zöldfelület jut egy főre)
A Ligetvédők felületi hőmérséklet mérései 2017 augusztusában a Városliget környékén

15. Jóval több fát kell kivágni,

mint amennyi a tervezett épületek alapterületein belül helyezkedik el, mert felvonulási területekre, a gépek és közművek számára is helyre van szükség. Öreg fát nem szabad átültetni, hiszen horribilis költség, több év időigényű az átültetési folyamat az előkészítéssel, utógondozással együtt, amelyre a projekt ütemterve szerint nincs idő, ráadásul a túlélési esély is igen alacsony. Továbbá az építés, fakiemelés környezetében is sérülnének az elvben nem érintett fák gyökerei.

16. Tulajdonképpen megszűnik a Városliget,

hiszen semmi sem garantálja, hogy ne épüljenek a Liget-projekt után is még újabb épületek a Ligetbe. A jelenlegi terv szerint úgy beépül, hogy rá sem lehet majd ismerni, inkább épületek közötti ligetes részek maradnak csak, és a maradék park is korszerűtlen módon tele lesz tömve túlszabályozott, túlépített, extra funkcióval terhelt létesítményekkel — gondoljunk például a tematikus ösvényekre, és más szórakoztató elemekre, amelyeket a projekt nyomán mind a Ligetbe szeretnének telepíteni. A Városliget tehát a legkevésbé sem marad meg olyannak, amilyen egykor volt: egy természeteshez közeli állapotú kedves zöld szigetnek a város közepén, hanem programokkal, zajjal tovább terhelt szórakoztató vurstli irányba megy, ami véleményünk szerint egy nem előremutató, káros funkcióváltás. Habár Baán László egy interjúban azt nyilatkozta, hogy “a nagy tömegrendezvényeket el akarjuk kerülni”, ezek a tervek éppen az ellenkező irányba mutatnak.

17. Elvesztette köztulajdon jellegét

A fentiek alapján kimondható, hogy a gyakorlatban egy közpark kisajátításáról van szó, azaz furfangos módszerekkel köztulajdont kaparintott meg, és saját céljaira használ egy kedvezményezett érdekcsoport.

Illusztráció: Ligetvédők

--

--

Közösségi publikáció a Városliget és Budapest zöldfelületeinek védelméért

Get the Medium app

A button that says 'Download on the App Store', and if clicked it will lead you to the iOS App store
A button that says 'Get it on, Google Play', and if clicked it will lead you to the Google Play store
Ligetvédők

Civilekből álló mozgalmunk a Városliget közparkként megmaradásáért dolgozik, a park beépítése ellen aktívan tiltakozunk. http://ligetvedok.hu