17 pontban arról, hogy mi a probléma a Liget-projekttel
Mit értek el eddig a Ligetvédők, és mi az, ami még hátravan?
Ami a Városligetben ma történik, az a jelenség az egész országra jellemző — azt mondhatjuk, hogy a Liget a mai Magyarország kicsiben. Jogszerűtlen eljárás, elszálló költségvetés, mutyi, hazug propaganda, verőemberek — ezek jellemzik “Európa legnagyobb kulturális fejlesztését”.
Vannak azért eredmények is
Két épület mélyépítése is elkezdődött a Ligetben, ezért sokan feladták már a reményt, hogy a projekt megállítható. Fontos, hogy nem szabad feladni a küzdelmet akkor sem, ha a teljes győzelem már nem lehetséges, a Ligetben a projekt nyomán maradandó károk keletkeztek. Minden egyes kritikai hang, minden leleplezés, jogi győzelem, a káros folyamatok akadályozása, a civil lakosság tájékoztatása — ez mind javít egy kicsit a helyzeten.
Továbbá számos eredmény felmutatható, amely a tiltakozásoknak köszönhető. Az Építészeti Múzeum kikerült a Ligetből és egy bezárt kórház épületének újrahasznosításával épülhet meg. A Fotómúzeum szintén kikerült a Ligetből, az új helye még nem ismert. A Közlekedési Múzeum szintén kikerült a Ligetből, és rozsdaövezetet fog rehabilitálni. A “Tízezer új fát Budapestre!” fővárosi program a Ligetvédők mozgalma nélkül nem jött volna létre. Az állandó jogszabálysértéseket dokumentáló és jogi lépéseket kezdeményező civilek nélkül a szabadrablás kétszer ekkora elánnal zajlana. A Ligetvédőket ért jogsértő atrocitások számos olyan közéleti szereplőt állítottak ki a projekt mellől, akik először támogatták az elképzelést. Sikerült továbbá megvédeni a Liget legöregebb fáit a megcsonkítástól, amit az úszó-vb miatt tettek volna meg.
A problémák
A következőkben pontokba szedve felsoroljuk a Liget-projekttel kapcsolatos legfőbb problémákat, kártékony folyamatokat. Véleményünk szerint a legtöbb problémát önmagában az megoldaná, ha a projektet ebben a formában leállítanák, és demokratikus alapokon, szakmai diskurzus keretein belül folytatódna a parkrehabilitáció!
1. A jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás,
amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 99 évre megkapta a Városliget területét, a kizárólag a projekt kedvéért létrehozott Városligeti Építési Szabályzat (baljós rövidítése szerint VÉSZ) garantálja, hogy az Ingatlanfejlesztő szinte teljhatalommal rendelkezzen a Liget felett, hiszen a Zrt. tollba mondja a saját magára vonatkozó szabályokat, többször változtatva az igénye szerint, amelyeket a fővárosi közgyűlés szavazógépezete rendre megszavaz.
Ez elfogadhatatlan. Felelős képviselőket szeretnénk a főváros számára a közgyűlésbe, akik nem a fentről parancsba adott ukázt teljesítik, hanem saját belátásuk és szakmai vélemény alapján döntenek.
Egy ellenzéki főpolgármester és egy ellenzéki Budapest azonnal módosítani tudná a VÉSZ-t, ami a Zene Házán és a Néprajzi Múzeumon kívül az összes haszontalan építkezés megindítását leblokkolná.
2. Nem volt valódi egyeztetés
sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel, illetve a véleményüket nem vették figyelembe (Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Építész Kamara, Tájépítészek Szövetsége, stb.).
3. A “Liget Park Fórum” is csak kirakat,
hiszen az egyetlen igazán lényeges alapkérdésről, hogy valóban a Liget-e a megfelelő helyszín a múzeumnegyed számára, nem volt lehetőség vitatkozni. Nyilvánvaló, hogy ez nem igazi fórum, csak propaganda célú próbálkozás a tiltakozók megfékezésére.
4. Tudatosan és módszeresen becsapják a közvéleményt
egyrészt azzal kapcsolatban, hogy mekkora volumenű lesz valójában az építkezés, erre valók pl. a látványtervek, amelyek nem a valódi arányokat mutatják, illetve nem mutatják, mi történik a föld alatt. (A felszín alá 8–13 méter mély alépítményeket, pl. háromszintes földalatti parkolókat, bemutatótermeket terveznek létesíteni.)
A számokkal is trükköznek, hazug számmisztikával azt a látszatot keltik, mintha a projekt megvalósulása nyomán nőne a zöldfelület, és a Ligetben csökkenne a beépítettség mértéke.
Valójában az épületekről ritkán esik szó a Liget-projekt kommunikációjában. Mindig csak a zöldfelület bővülést sulykolják, ami csak papíron, a városligeti beton tó beszámításával és a Néprajzi Múzeum beton tetejének zöldfelületként való feltüntetésével érhető el, de közben elhallgatják, hogy mennyivel nő a szint alatti és szint feletti beépítés. Úgy beszélnek az ingatlanfejlesztésről, mintha az parkrehabilitáció lenne, holott a park fejlesztésének költségvetése töredéke a teljes projektnek.
5. Megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót
További szemfényvesztés, hogy kamu díjakra nevezik be a Liget-projekt épületeit, amelyek nem valódi szakmai díjak, csak promóciós célú vállalkozások, és szinte mindenki kap díjat, aki fizet. A korábbi MIPIM és a 2018-as Internatonal Property Awards díja is ugyanez a kategória. A mechanizmus a következő: benevezik az épületet, megszerzik a díjat, majd fizetett cikkekkel telekürtölik a sajtót óriasira felnagyítva az “elnyert díj” jelentőségét. A BTL marketing egy furfangos módja ez, de nevezhetjük akár átverésnek is, amelynek célja, hogy az épületeket kedvezőbb színben tüntesse fel, illetve legitimizálja a felületes szemlélő számára. Elég hatékony ez a módszer, hiszen még független, oknyomozó színvonalú sajtóorgánumokat is képes megtéveszteni, amelyek tényként kezelik és kritika nélkül közzéteszik az elismerésről szóló híreket, mint az Index, a HVG, vagy a Magyar Hang.
6. Ömlenek a milliók a félrevezető kampányba
A közvéleményt manipuláló kommunikációra fordított költségvetés aránytalanul nagy— csak az ismert számokat tekintve 390 milliós, 1,8 milliós, majd újabb 970 milliós szerződésekről tudunk, de ennél jóval többet elkölthetett már az Ingatlanfejlesztő Zrt. fizetett cikkekre, videókra, közösségi média publikációkra, bérkommentelőkre, nyomtatott kiadványokra, plakátokra, tévé- és rádiómegjelenésekre, és egyéb tartalommarketingre, amelyekkel a fenti hazugságokat próbálják az emberek fejébe sulykolni.
Ráadásul az újságírás etikai színvonala az elmúlt években jelentősen csökkent, a közlés átláthatóságának szigora lazult, hogy a tartalommarketing típusú reklámozás minél jobban pörögjön. A Liget-projekt feltehetőleg szívesen fizet ki extra díjakat annak érdekében, hogy a közölt cikken ne jelenítsék meg a “támogatott tartalom”, vagy “fizetett tartalom” kitételt—erre utal számos, változatlan formában közölt, egyértelműen promóanyagot tartalmazó cikk, amelyek semmilyen formában nem tüntetik fel, hogy a szöveg egy marketinganyag. Az ilyen bujtatott reklám hatékonyan tudja félrevezetni a felkészületlen, digitális írástudásban lemaradt embereket.
7. A lakosság kb. 80%-a nem ért egyet
azzal, hogy a kormány beruházása pont a Ligetben valósuljon meg, ezt több független közvélemény-kutatás is megerősítette! Ilyen beruházást számtalan olyan területen el lehetne képzelni, ami eleve építési terület, és rendelkezik kiépített infrastruktúrával (utak, közművek).
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy sem a kormány, sem a Fővárosi Közgyűlés, sem a Liget-projekt vezetése nem foglalkozik ezekkel az eredményekkel, sőt elhallgatja, azt kommunikálva, hogy a projekt mindenkinek tetszik, csak egy tucatnyi tiltakozónak vannak fenntartásai.
Elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy a Liget sorsát leginkább szívükön viselő civilek meglátásait nem integrálják a parkfejlesztésbe.
8. Ehhez képest újabb és újabb épületek tervei kerülnek elő,
amelyeket itt kívánnak felépíteni: A Magyar Zene Háza (13 m mély alépítménnyel), Néprajzi Múzeum (eleve 2 épületben lenne, hossza a Parlamentnél is 30 méterrel hosszabb, felszín alatti 2 szint), a Biodóm, a Városligeti Színház, az új Nemzeti Galéria (több mint kétszer akkora alapterületű, mint a Petőfi Csarnok, magassága 27 m, azaz 8 emeletnyi), a volt Közlekedési Múzeum épülete (tornya 67 m magas). A felszín alatt lesz számos mélygarázs.
A tervezett Néprajzi Múzeum tömege a Parlamenthez képest (Bardóczi Sándor illusztrációja)
9. A parkot védő civileket meghurcolják
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. és a kormány számtalan esetben világossá tette, hogyan képzeli a “széleskörű társadalmi egyeztetést”. A szakma és a civilek véleményének meghallgatása helyett a Liget beépítését ellenző békés tüntetők ellen agresszíven lépett fel, a tüntetőket kriminalizálta, biztonsági őrökkel távolíttatta el, akik megverték a jogvédő aktivistákat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a biztonsági őrök hatáskörüket meghaladó fellépéséhez a rendőrség több esetben asszisztált. Továbbá bírósági perek során kiderült, hogy a civileket több esetben jogszerűtlenül távolította el a rendőrség a tiltakozások helyszínéről.
10. Hatalmas összegeket nyel le a beruházás, és a drágulás nem áll meg
A folyamatos költségnövekedésből ítélve úgy tűnik, hogy végtelen mennyiségű pénz áll az államkasszában a projekt rendelkezésére. Baán László már a 200 milliárdos költségvetésre is azt nyilatkozta, hogy az az abszolút plafon. Azóta lassan 250 milliárdra kúszott fel a költségvetés.
A fenti grafikon viszont már el is vesztette aktualitását, hiszen azóta egy Gyorgyevics Benedekkel készült interjú tájékoztatott bennünket újabb drágulásról, amely szerint “nagyjából 1 milliárd euró az egész városrész fejlesztésének a forrása”. Ha a megszokott csúsztatásokat és hazugságokat figyelembe vesszük, ez azt jelentheti, hogy a Liget-projekt drágul, és (napi árfolyammal számolva) már legalább 323 milliárdnál tart a költségvetés.
11. Ami érthető, hiszen ismert oligarcháknak kedvez a beruházás,
azaz a kormány holdudvarában lévő kedvezményezetteknek, így a kormányzatnak sem érdeke, hogy szűkre szabják a költségkeretet, és hogy azt hatékonyan költsék el. Ellenkezőleg, a hátterben kirajzolódó oligarcháknak az az érdeke, hogy a Liget-projekt minél nagyobbra duzzadjon, a költségvetése minél jobban emelkedjen. Például Mészáros Lőrinc cége építi át az Olof Palme Házat több mint 2,5 milliárd forintért. Garancsi István cégei több mint 30 milliárd forintért építik a Vidámpark helyére a Parlament alapterületű Biodómot. Ugyancsak az ő cégei készítik elő a Néprajzi Múzeum munkagödrét 2,5 milliárd forintért, időközben pedig ugyanő felvásárolta a Dürer Kertet is.
A K-Monitor felmérése alapján kb. 320 milliárdnyi költségvetésből 2018. november 30-ig a Ligetre eddig legkevesebb 129 milliárd forintnyi közpénzt költöttek. Tekintve, hogy még csak a bontások fejeződtek be, és kisebb építményeken kívül csak a Néprajzi múzeum mélyépítése kezdődött el, nem tűnik reálisnak az előirányzott költségvetés, amelynek kb. felét már elköltötték. A K-Monitor cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy pontosan mire ment el ez az összeg.
12. Építkezni bárhol lehet,
és bámikor rövid idő alatt, viszont a Ligethez hasonló közparkot pótolni nem lehet csak úgy hirtelen, hiszen évtizedekbe kerül, míg megnőnek a fák. Ezért óvják mindenütt a közparkokat Bécstől New Yorkig. Felelősebb zöldgazdálkodást szeretnénk Budapestnek, és olyan szervezetet, amely hatékonyan, stabil költségvetéssel képes korszerűen védeni, fejleszteni és fenntartani a budapesti közparkokat.
13. Már most több mint 185 nap
egy évben azon napok száma, amikor Budapesten a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket. A Városliget beépítettségének növekedésével a környezeti terhelés tovább növekszik, az egyik legfontosabb, központi fekvésű nagyméretű közparkunk légtisztító, pormegkötő és klímát javító hatása jelentősen csökkenni fog. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint
hazánkban évente 13 000 ember veszti életét idő előtt a légszennyezés miatt.
14. Már most hiányzik 3000 fa a belvárosból!
Egyre forróbbak a nyarak, egyre nagyobb szükség lesz az árnyat adó fákra! Egy modern nagyvárosban jóval nagyobb egy főre eső zöldfelülettel kellene rendelkezni. Ma Budapesten ez az arány 6m²/fő, azaz Európában a legkevesebb, a WHO ajánlása szerinti minimális értéket (9m²/fő) is jelentősen alulmúlja. A város egyes részein viszont még ennél is súlyosabb a helyzet, pl. éppen a Ligettel szomszédos, a város központja felé eső egyik zöldszegény kerületben, Erzsébetvárosban, csak 0,4 m² (!) zöldfelület jut egy főre. Összehasonlításképpen, Bécsben 124 m²/fő ez az arány! Budapestnek tehát nagy szüksége van erre a központi fekvésű, nagyméretű parkra. Különösen fontos amiatt is, hogy Budapest egyik zöldben legszegényebb területe mellett helyezkedik el!
15. Jóval több fát kell kivágni,
mint amennyi a tervezett épületek alapterületein belül helyezkedik el, mert felvonulási területekre, a gépek és közművek számára is helyre van szükség. Öreg fát nem szabad átültetni, hiszen horribilis költség, több év időigényű az átültetési folyamat az előkészítéssel, utógondozással együtt, amelyre a projekt ütemterve szerint nincs idő, ráadásul a túlélési esély is igen alacsony. Továbbá az építés, fakiemelés környezetében is sérülnének az elvben nem érintett fák gyökerei.
16. Tulajdonképpen megszűnik a Városliget,
hiszen semmi sem garantálja, hogy ne épüljenek a Liget-projekt után is még újabb épületek a Ligetbe. A jelenlegi terv szerint úgy beépül, hogy rá sem lehet majd ismerni, inkább épületek közötti ligetes részek maradnak csak, és a maradék park is korszerűtlen módon tele lesz tömve túlszabályozott, túlépített, extra funkcióval terhelt létesítményekkel — gondoljunk például a tematikus ösvényekre, és más szórakoztató elemekre, amelyeket a projekt nyomán mind a Ligetbe szeretnének telepíteni. A Városliget tehát a legkevésbé sem marad meg olyannak, amilyen egykor volt: egy természeteshez közeli állapotú kedves zöld szigetnek a város közepén, hanem programokkal, zajjal tovább terhelt szórakoztató vurstli irányba megy, ami véleményünk szerint egy nem előremutató, káros funkcióváltás. Habár Baán László egy interjúban azt nyilatkozta, hogy “a nagy tömegrendezvényeket el akarjuk kerülni”, ezek a tervek éppen az ellenkező irányba mutatnak.
A legnagyobb baj viszont az, hogy ezután bármit megtehetnek. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 99 évre megkapta a Városliget területét, a VÉSZ segítségével kivonva számos, másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól.
Ezután bármilyen új ingatlanfejlesztési ötlet a kormány holdudvarából potenciálisan a Ligetet fogja megtalálni egészen addig, amíg van beépíthető terület — legalábbis semmi nem biztosítja, hogy ez ne történjen meg.
17. Elvesztette köztulajdon jellegét
A fentiek alapján kimondható, hogy a gyakorlatban egy közpark kisajátításáról van szó, azaz furfangos módszerekkel köztulajdont kaparintott meg, és saját céljaira használ egy kedvezményezett érdekcsoport.
Törvények, szabályok jelenleg nincsenek, amelyek a Ligetet megvédenék a beépítés ellen és garantálnák a közparkként megmaradását. A Városligetre érvényes, fentebb említett, bármikor bármire módosítható, azaz látszólagos szabályozás, a VÉSZ ezt nem garantálja.
A fentieket összegezve kimondhatjuk, hogy a Liget-projekt egy olyan beruházás, amelyet közparkban, közpénzből, a közérdek ellen, egy kedvezményezetti kör privát érdekeit és a kormány politikai céljait előnyben részesítve, szakmaiatlan módon, agresszív eszközökkel akarnak megvalósítani, amely ráadásul természetkárosítással és Budapest élhetőségének romlásával jár.
A kiterjedt szakmai és a civil tiltakozás, és a fenti meglátások alapján követeljük, hogy a projektet ebben a formában állítsák le, vizsgálják felül, és demokratikus alapokon, valódi szakmai diskurzus keretén belül folytatódjon a parkrehabilitáció!
