A karácsony már szeptemberben elkezdődik, avagy mit tanultunk 3763 levélből? (2. rész )

Az első részben arról írtunk, hogy milyen jellemzői vannak a magyar ecommerce piacon a hírlevélküldésnek, a kiküldők és a kiküldés körülményeinek szempontjából. Ebben a részben pedig azt járjuk körbe, hogy ez a 3763 levél, amit egy bő fél év alatt kaptunk, milyen tartalmi sajátosságokkal bír. Méretes kis cikk lett, de nagyon sok izgi dolgot taglalunk benne.

Tl;dr: A cikkből többek között az is kiderül, hogy nem minden kiküldő tartja be a jogszabályi előírásokat, a küldők többsége nem jelez vissza a feliratkozással kapcsolatban, többen küldenek Black Friday kapcsán emailt, mint üdvözlő levelet, és a karácsonyi aktivitások bizony már szeptemberben elkezdődnek.

Emlékeztetőül, ezeket a leveleket vizsgáltuk:

• magyar kiküldők
• csak olyan kiküldők, akik ecommerce szempontból érdekesek (tehát van webshopjuk, és nem egy PDF-re linkelnek a hírlevélből)
• vizsgált időszak: 2016. 08. 25. 10:57:19–2017. 03. 06. 14:26:56

Az első részből kiderült az is, hogy a kiküldők 80%-a küldött egynél több levelet, így a tematikánál ezeket tudtuk mélyrehatóbban vizsgálni értelemszerűen.

Alapvető/ alapszintű tartalmi elemek

837 levelet nyitottunk meg, azaz a beérkező levelek 22%-át, ami a vizsgált iparágakkal súlyozva 57%-os megnyitási arányt jelent. Viszont bizonyos tartalmi dolgokat megnyitás nélkül is tudtunk vizsgálni (magic!).

Leiratkozás és feliratkozás

Megnyitás nélkül tudtuk például vizsgálni a leiratkozást, amit csak a kiküldők 78%-a szerepeltet a levelekben, pedig elméletileg ez törvényi kötelezettségük lenne.

Ám nemcsak a leiratkozáshoz szükséges link hiányzik több levélből is, hanem az az információ is, hogy miért kapom az adott levelet. Ráadásul, ezt még nagyobb arányban hagyják ki a levelekből, mindössze a kiküldők 36%-a küld információt arról, hogy hol vagy milyen téma kapcsán iratkoztam fel a hírlevélre.

Ez nem annyira meglepő, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a küldők 31%-a nem küld semmilyen levelet a regisztrációval kapcsolatban (feliratkozás megerősítése vagy sikeres feliratkozás). Sikeres feliratkozásról a kiküldők 38%-a küld levelet, és a feliratkozás megerősítésével kapcsolatban is ugyanezt az arányt látjuk — viszont a kettő közötti átfedés nagyon kicsi.

Mit is jelent ez? A sikeres feliratkozásos emailben jellemzően arról tájékoztatnak, hogy “köszönjük, a feliratkozásod sikeres volt”. A megerősítő emailben ezzel szemben double opt-int kérnek a usertől, azaz nemcsak a weboldalon kérik a felhasználót a feliratkozásra, hanem azt egy megerősítő emailben validáltatják is vele, hogy biztosan ne kapjon kéretlen küldeményt. A double opt-in egyébként UX oldalról erősen támogatott módszer. Mindössze a vizsgált példák 9%-a él a megerősítő és sikeres feliratkozást jelző emailek mindegyikével.

Találkoztunk olyannal is, hogy már megérkezett az első ajánlatokat is tartalmazó levél, de még nem kaptunk visszaigazolást a sikeres feliratkozásról, majd az ajánlatos levél után 3 nappal megérkezett a feliratkozással kapcsolatos megerősítő levél.

Ha szeretnénk egy checklistet, hogy mik azok a követelmények, amiknek meg kell felelni emailmarketing esetén magában a levélben, akkor az valahogy így nézne ki:

• A leiratkozást ingyenesen, bármilyen korlátozástól mentesen kell biztosítani, indokolási kötelezettség nélkül (Grtv 6.§(3)), illetve postai úton is lehetőséget kell biztosítani a lemondásra (Grtv 6.§ (6)). (Bármilyen formában is érkezik a leiratkozási kérelem, annak haladéktalanul eleget kell tenni. A leiratkozó személy adatait törölni kell a törvény szerint, nem elég egy tiltólistára tenni vagy az adatait megjelölni.)
• A hírlevélben meg kell jelölni, hogy a levél elektronikus hirdetés vagy kereskedelmi kommunikáció. Egyértelműen meg kell jelölni azt a személyt is, aki az eDM-et küldte, és ez nem lehet kitalált kereskedelmi név, csak hivatalos cégnév. (Ekertv 14.§ (1))
• Továbbá információt kell szolgáltatni a levélben az ajánlatról, ha az eladást ösztönző ajánlat — különösen, ha árengedmény, ráadás vagy ajándék -, és annak jellegéről, igénybevételének feltételeiről; vagy az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjátékról és annak jellegéről, illetve az abban való részvétel feltételeiről. (Ekertv 14.§ (1))
• Az Adatvédelmi tájékoztató könnyű hozzáférhetőségét is biztosítani kell — a legegyszerűbb, ha belinkeljük a hírlevél aljára.
• És bár nincs olyan jogszabály, ami arra vonatkozna, hogy mindenképp szerepeltetni kell a levélben a feliratkozás helyét, érdemes a levél alján megemlíteni ezt a transzparencia jegyében.

Tárgy

Az összes levelet tekintve, súlyozott átlaggal számolva, átlagosan 62 karakteres tárggyal küldik ki a leveleiket a kiküldők. A legalacsonyabb karakterszám 8 volt az egyik ételkiszállítónál, és az érték állandó is volt, hiszen minden levelét “hírlevél” tárggyal küldi ki.

Egy színházi előadásokat összegyűjtő oldal a másik kiugró példa, hiszen ők átlagosan 132 karaktert szerepeltetnek a leveleik tárgyában, ami — ahogy az alábbi screenshoton is látszik — listanézetben szinte sosem fér ki a tárgysorba, és sok esetben még a megnyitott levélnél sem tudod végigolvasni a levél címét. Itt egy megoldás lehetne, ha csak a darabok címét szerepeltetnék a tárgyban, és a helyszínekről a levélből értesülne a user.

Vizsgáltuk, hogy mik a leggyakoribb szavak, amik megjelennek a tárgyban, és átlagosan mennyi szó szerepel benne.

Top 20 szó a tárgyban:

A táblázatban jól látszik, hogy gyakoriak a figyelemfelkeltő, kedvezményt sugalló szavak a tárgyban (csak, ft, most, kedvezmény, akár, már, ingyenes). A kedvezmény szó vagy annak valamilyen ragozott alakja a levelek 10%-ánál szerepelt a tárgyban. Illetve a Linda név is gyakran előfordul (a levelek 3,5%-ban), ami azért van, mert ezt az álnevet adtuk meg a feliratkozások során.

Utóbbi azért is érdekes, mivel ez az egyik legalapvetőbb perszonalizációs megoldás, amivel a leveleinket személyre szabhatjuk. Az Experian Marketing Services adatai alapján, ez akár 26%-kal is növelheti az Open rate-t.

Manapság egyre elterjedtebb az emojik és a különböző speciális karakterek használata is, ezzel igyekeznek kitűnni a levélhalmazból a feladók. Ezeket a karaktereket vagy emojikat a levelek 10%-ban fedeztük fel. A legkedveltebb emoji az ajándékdoboz volt, a legtöbbet használt szimbólum pedig a csillag.

Átlagosan 6,1 darab szó szerepel a tárgyakban.

A vizsgált iparágak közül nagyjából az iparágak harmada és a kiküldők 46%-a esik bele a 6–10 szavas kategóriába, ami a Retention Science adatai szerint a legoptimálisabb Open rate szempontjából.

Email Open Rate by Number of Words in Subject Line

Megszólítás

A kiküldők harmada használ megszólítást a leveleiben, ezen belül személyes megszólítással csak a kiküldők 27%-ánál találkoztunk. A konzekvensen személyes megszólítást alkalmazó kiküldők aránya 12%, tehát, akik a küldött leveleik minimum 90%-ában a(z) (ál)nevünkön szólítottak. (“Kedves Linda!”, “Szia Linda!”).

Képek

Megnéztük azt is, hogy 84%-ban tartalmaznak képeket a levelek, tehát a 134 kiküldőből 113 kiküldő levelében szerepel kép. Átlagosan egyébként 22 db egy levélben. A legtöbb kép, szám szerint átlagosan 265 db a Vígszínház hírleveleiben szerepel.

A képi információ könnyebben megragadja a vásárló figyelmét, így magasabb CTR-t érhetünk el — megfelelő használat mellett, természetesen -, de a Constant Contact adatai alapján max. 3 kép az ideális.

Azonban van egy olyan vetülete is ennek, hogy például Gmail esetén a képet tartalmazó levelek nagyobb eséllyel kerülnek a Promotions/ Update mappába, ami meg pont azt eredményezheti, hogy elkerüli a vásárló figyelmét a levél.

Kuponok és kedvezmények

Sok külföldi kiküldőnél látjuk, hogy akciós kuponokat használnak a hírleveleikben, ezért kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel a hazai kiküldők. Nos, a küldők 36%-a küldött valamilyen kupont a vizsgált időszakban, és összesen 932 db kuponos ajánlatot kaptunk, tehát minden negyedik levélben volt valamilyen kupon.

Ha a kuponos oldalakat (akik csak kuponos ajánlatokra építik a üzletüket) nem vesszük figyelembe, akkor kb. minden ötödik levélben volt kupon. Ezek jellemzően valamilyen százalékos kedvezményt vagy ingyenes kiszállítást, esetenként valamilyen plusz ajándékot ígértek a vásárlások mellé. Az egyik online cipő- és divatkiegészítő értékesítő kiküldő például az ingyenes kiszállítást minden levelében megemlítette, viszont 19 levélben volt náluk ehhez kupon is.

Source: Voucherify

Megnéztük azt is, hogy a kuponokon kívül más kedvezményeket ajánlanak-e a kiküldők, amit úgy elemeztünk, hogy a kedvezmény szó használatát vizsgáltuk. A levelek 12%-ában szerepelt ez a szó, és a kiküldők 17%-ának volt valamilyen kedvezményes ajánlata. Ha a kupon és kedvezmény szavakat együttesen vizsgáltuk, akkor a levelek 37%-ában volt valamilyen “akciós” ajánlat.

Miért van ennek jelentősége?

Minden ötödik levélben találtunk kuponkódot, és egyre elterjedtebb külföldön az is, hogy a feliratkozást is valamilyen voucherrel jutalmazzák. Ha a kedvezményeket is hozzávesszük, akkor minden harmadik levélben biztosan találkozunk valamilyen kuponnal, kedvezménnyel. A vásárlók ráadásul szeretik ezeket az ajánlatokat, sokkal elkötelezettebbek a vásárlás iránt egy kupon birtokában, hiszen nem szeretnének elesni az őket megillető kedvezménytől.

Egy kupon vagy kedvezmény jó ok lehet egy félbehagyott vásárlás befejezésére is, de a kosárértéket is növelheti: ha már úgyis kap valamilyen százalékos kedvezményt a felhasználó, akkor megéri több dolgot is vásárolni az adott pillanatban.

Tematika

Üdvözlő levél

Bevett szokás, főleg a Fashion iparágban, hogy feliratkozás után a feliratkozás visszaigazolásán túl egy köszöntő levelet is küldenek az online shopok, amiben üdvözlik az újonnan feliratkozó potenciális vásárlót. Tájékoztatják arról, hogy mire is iratkozott fel vagy milyen tartalomra számítson a jövőben, és sok esetben még a hírlevélpreferenciák szerkesztéséhez kapcsolódó linket is beleteszik az üdvözlő levélbe.

Az is gyakori külföldön, hogy ilyenkor 10–20% közötti kedvezményt kínálnak a következő vásárlás végösszegéből. Na, ilyen levelet a kiküldők 28%-ától kaptunk, és amikor kedvezmény is párosult ehhez az levélhez, az többnyire egy 1000 Ft-os kupon volt. A 28% azért is meglepő, mert itt közvetlenül az üdvözlő levél előtt történt egy userinterakció az adott márka irányába, így ez a levél egy fontos lépcső lehet a mielőbbi vásárláshoz. Sőt, nagy valószínűséggel azért iratkozott fel a user a hírlevélre, hogy a kedvezményekről, egyedi ajánlatokról értesüljön, és ne maradjon le ezekről. Így egy egyszeri, időben jól behatárolt (pár napig tartó) vásárlási kedvezmény elég erős motivációja lehet a vásárlásnak, akár nagyobb összegben is, ha már úgyis kedvezményesen rendel a vásárlónk.

Egyébként a szokáson túl a hasznossága is indokolja, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel a kiküldők, hiszen nemcsak az Open rate ( 40%-kal több megnyitás), Click rate és Transaction rate, de az egy emailből befolyó bevétel szempontjából is kiemelkedőek ezek a levelek az Experian Marketing Services adatai szerint.

Azon túl, hogy az egyszeri, limitált kedvezménnyel akár azonnali vásárlást is el tudunk érni, az üdvözlő levél egy csomó más dologra is jó lehet, mint például márkaépítés, a hűségprogrammal kapcsolatos fontos tudnivalók közvetítése vagy a feliratkozó preferenciáinak mélyebb megismerése, és ezáltal később sokkal személyre szabottabb tartalom küldése.

Vannak olyan külföldi példák is, ahol nemcsak egy üdvözlő levelet küldenek ki a webshopok, hanem egy egész sorozatot szentelnek az “onboardingnak”, ezzel növelve a márka iránti elkötelezettséget, vásárlási hajlandóságot. Ezekben az esetekben úgy épül fel a kommunikáció, hogy lépésről lépésre egyre közelebb kerülünk a vásárláshoz (de nem minden levélben a konkrét vásárlás a cél), miközben nem érzi a vásárló ezt tolakodónak, sőt, a jól felépített kommunikációnak köszönhetően pozitív érzelmek is társulnak a márkához.

Példa egy ilyen email sorozatra:

Source: Econsultancy

Black Friday és Cyber Monday (2016)

A Black Friday viszont úgy tűnik, jobban megmozgatja a kiküldőket, ugyanis az üdvözlő levéllel (28%) ellentétben a kiküldők 37%-a küldött Black Friday ajánlattal kapcsolatos levelet. A Black Friday eredetileg minden évben a negyedik novemberi csütörtök utáni pénteki napra esik, vagyis Amerikában ez a nap a “The Day After Thanksgiving”. Ami egy furcsa jelenség itthon, hogy több Black Friday akció is van egy évben.

A Minden Kupon volt az első, aki ilyen témájú levelet küldött, és náluk augusztus 25–28-án volt Black Friday akció, ami ráadásul ugye 3 naposra sikeredett, de ezenkívül kaptunk november 18-hoz és november 25-höz kapcsolódó Black Friday akciókat tartalmazó levelet is.

A többség azért a november 25-i dátumhoz igazította ezeket az akciókat (2016-ban), és jellemzően több levelet is küldött egy-egy kiküldő ehhez a dátumhoz kapcsolódóan a dátumot megelőző napokban is és az adott péntekeken. Az első levél november 12-én a speedshop.hu-tól érkezett a november 25-i Black Friday kapcsán. Ez a nap amúgy már Európában is sok országban vezeti a top ecommerce shopping dayek listáját.

A Cyber Monday (Black Friday utáni hétfő, 2016. november 29.) viszont tavaly még nem szólt nálunk olyan nagyot, mindössze a kiküldők 4%-a küldött ezzel kapcsolatban eDM-et.

Karácsony

Joggal gondolhatnánk, hogy az év legintenzívebb időszakában minden küldő aktív volt, hiszen sok esetben az egész éves értékesítés 20–30%-a is realizálódhat a karácsonyi időszakban. Ráadásul a legtöbb új vásárlót is ilyenkor tudják elérni a webshopok.

Source: RJMetrics

Ezzel szemben csupán a küldők 58%-a küldött karácsonyi tematikájú levelet. Ha azokat a kiküldőket kivonjuk, akik 0 vagy 1 levelet küldtek (és ez az egy jellemzően a regisztrációval kapcsolatos), akkor kicsit jobb a helyzet, és már a küldők 71%-ánál látunk karácsonyi aktivitást.

Az USA-ban elképesztő mennyiségű levél ment ki ebben az időszakban, bár nyilván ott a piac mérete is sokkal nagyobb. Mi összesen 352 db levelet kaptunk ebben a témában (tehát a levelek kb. tizede volt karácsonyi).

Az első karácsonyi témájú levél szeptember 8-án érkezett, és egy nizzai utazást ajánlott, ahol a karácsonyi vásár kellős közepéről csodálható meg a város. Az első olyan levél, aminek a tárgyában is szerepelt a karácsony szó, pontosan 100 nappal karácsony előtt érkezett a fiókunkba az otto.hu-tól, “100 nap múlva karácsony! Exkluzív ajánlatunk: -20% minden márkára!” tárggyal. A levelek döntő többsége azért november 1-je után érkezett, tehát nem mondhatjuk, hogy aki nem kezdte el a karácsonyi kommunikációt már szeptemberben, az teljesen el van késve.

A Deloitte US tavalyi Holiday Shopping riportja alapján is azt láthatjuk, hogy november második fele, illetve december a legintenzívebb vásárlási időszak, tehát a nagyon korai emailmarketing még nem biztos, hogy célba ér, noha kitűnik a zajból. Annak ellenére, hogy ez egy amerikai kutatás, egészen jól mutatja a hazai trendeket is.

Ezek az emailek az offline vásárlásokat is ösztönzik, szóval simán lehet, hogy egy utolsó pillanatos email is hoz olyan offline konverziót a konyhára, ami miatt megéri kiküldeni, ha van fizikai boltja is az adott kiküldőnek.

Viszont a karácsonyi kiszállítások kapcsán érdemes előre tájékoztatni a vásárlókat, hogy meddig leadott rendelések esetén tudja vállalni a kiküldő a karácsonyi ajándékok biztos házhoz szállítását még karácsony előtt, hogy ne legyen a végén ebből panasz, vagy ne maradjon rossz élmény a vásárlóban, ha esetleg a kiszállítást végző futár elúszna a rengeteg utolsó pillanatos megrendeléssel.

A karácsonyi felkészülési időszakon túl vizsgáltuk azt is, hogy kik azok, akik december 24–25–26-án is aktívan kommunikálnak. Ha az összes kiküldőt figyelembe vesszük, akkor 19% aktív, ha csak azokat, akik több mint 1 levelet küldtek a vizsgált időszakban, akkor 23%-ra nő az aktivitási arány. Ezek a levelek tipikusan karácsonyi üdvözletek, vagy csak az ünnepek alatt érvényes vásárlási kedvezményeket tartalmaznak, és 26-án már a karácsony utáni leárazások kommunikációja is elkezdődik.

Januári leárazás

Visszatérő tendencia, hogy sok webáruháznál a januári hónap majdnem olyan erős, mint a december, vagy néhány iparágban még meg is haladja azt, ezért vizsgáltuk a januári leárazások kommunikációját is. Ebben az időszakban sokan vásárolnak a karácsonyi ajándékba kapott pénzből, vagy kicserélik a kapott ajándékokat, ha nem stimmel a méret, vagy valamiért nem tetszik az adott termék. Utóbbiaknál egyébként webshoponként elég nagy lehet a szórás abban, hogy a vásárlástól számított mennyi időn belül engedik a cserét. Van olyan webshop, ahol a karácsonyi időszakban ezt az időtartamot ki is tolják, hiszen az ajándékozás miatt nem biztos, hogy beleférne a megajándékozott a normál csereidőszakba.

Sőt, a mobilszolgáltatóknál a karácsonyi ajándék mobiltelefonok miatt sokszor a szerződések lejárata is egybeesik ezzel az időszakkal, így a hosszabbítás és/vagy új készülékvásárlás gyakran januárban csapódik le a boltokban. Összesen 6 levelet kaptunk ennek kapcsán 2 kiküldőtől. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs eDM kommunikáció januárban, és nem bombáznak ajánlatokkal, hiszen az összes levél kb. 15%-a ebben a hónapban érkezett, csak nem a januári leárazás téma köré szervezték ezeket a leveleket.

Szülinapi üdvözlő

Néhol a feliratkozásnál az email címen túl kértek még pár adatot, például a születési dátumot. Ezt meg is adtuk mindenhol, nem titkoltan azért, hogy megtudjuk, hogy kapunk-e majd az adott napon valami kis cukorkát. Összesen egy kiküldő élt ezzel a lehetőséggel, a cukorka pedig egy 1000 Ft-os vásárlási utalvány volt. Viszont további 3 márkától kaptunk a saját születésnapja alkalmából levelet, szintén vásárlási kedvezménnyel.

Kosár-visszacélzás vagy behaviour alapú tartalom

A feliratkozások után 2 hónappal minden kiküldőtől megnyitottunk egy levelet, amiben szerepelt valamilyen termékajánlat. Majd minden levélből kiválasztottunk egy terméket, amit aztán kosárba is tettünk az adott kiküldő webshopjában. A vásárlási folyamatot mindig elvittük az utolsó előtti lépésig, tehát meg nem rendeltük végül egyiket sem, de ecommerce szempontból vásárlásra utaló magatartást tanúsítottunk.

Az érdekelt minket, hogy ha hírlevélből érkezünk és megadjuk az adatainkat a checkoutban (tehát hozzájárultunk már marketingcélú megkereséshez a hírlevélfeliratkozással), akkor vajon kapunk-e a befejezetlen vásárlásunk kapcsán valamilyen emlékeztető levelet, vagy ajánlanak-e bármilyen kedvezményt, ha befejezzük a vásárlást. Az eredmény kicsit lehangoló: összesen 1 kiküldőtől kaptunk a látogatásunkkal, vásárlási szándékunkkal kapcsolatban levelet. És ez a levél sem egy jól megkomponált, azonnali vásárlásra ösztönző levél volt. A levél tárgya is egy szimpla “érdeklődés” volt, a tartalma pedig inkább tűnt úgy, mintha az egyik utazási ügynök személyesen vette volna fel velünk a kapcsolatot.

Ez pont a Travel iparágban történt ráadásul, ahol az iparági, nemzetközi statisztikák szerint ezeknek a kosár-visszacélzó emaileknek magasabb az open rate-je is az átlagnál (átlagos email open rate: 20,69%), illetve a megrendelt utak értéke is magasabb általában, mint egy normál vásárlásnál. Persze lehet, hogy pont a magasabb ár miatt hagyja ott a kosarát a user, szóval azt nem mondhatjuk, hogy az email miatt drágább utakra fizetnek be, inkább csak az eleve kiválasztott, drágább utat egy kis noszogatásnak köszönhetően mégis megvásárolják.

Source: Diggin Travel

Ha a teljes képet figyelembe vennénk, és most nem csak az emailes kosár-visszacélzást vizsgálnánk, akkor valószínűleg jobb lenne ez az arány, hiszen ma már sokan használják a Facebook-retargetinget a kosárban hagyott termékekre, ami ráadásul másodperceken belül képes ugyanazt a terméket a hírfolyamba “csempészni”. Bár ennek a kettőnek nem kellene kizárnia egymást, hiszen más-más vásárlói fázisban érdemes bevetni őket.

Azt is fontos itt megjegyezni, hogy ezeknél a próbálkozásoknál jellemzően nem regisztráltunk az adott webshopokba korábban, nem volt korábbi vásárlásunk, szóval az is lehet, hogy sokkal kifinomultabb módszerekkel élnek a kiküldők, és csak azoknál használnak emailes kosár-visszacélzást, akiknél valamilyen belső logika mentén nagyobb vásárlási hajlandóságot feltételeznek, vagy technikailag más megoldást használnak erre az akcióra. Felismerve a kutatási módszerünk korlátait, ezt a kérdést egy célzottabb és kiterjedtebb kutatásunk keretében fogjuk tovább vizsgálni. Az eredményekről természetesen beszámolunk majd egy másik cikk keretében.

A kosár-visszacélzáson túl a perszonalizált vagy legalább szegmentált landing page-k használata is gyakori a fejlett ecommerce piacokon, így például, ha már hírlevélforrásból érkezik a user, akkor elvárható működés lenne, hogy ne jöjjön fel újra az “Iratkozz fel hírlevelünkre” pop-up a weboldalon. Ám szinte az összes oldalon, ahol pop-up-os feliratkoztatás van, újra felkínálta az oldal a feliratkozás lehetőségét. Ez amúgy a külföldi oldalak esetén sem működik 100%-osan még.

Összegzés

Egy bő féléves periódust vizsgálva számos olyan apropót találtunk, amelynek kapcsán érdemes lehet emailen keresztül kontaktálni a potenciális vagy meglévő vásárlóiddal, hírlevélfeliratkozóiddal.

Legyen ez a feliratkozást követő onboarding időszak, a márka születésnapja, valamilyen ünnephez kapcsolódó kommunikáció vagy akár user behavior alapú célzás. Amire mindenképp érdemes figyelni, hogy ezek a levelek ne random kiküldött emailek legyenek, hanem a többi kommunikációs anyaghoz hasonlóan érdemes egy stratégia mentén felépíteni (hovatovább összehangolni más csatornán közzétett üzeneteiddel), hogy mikor, mit kommunikálsz a vásárlóid felé, és a legjobb, ha ez a stratégia igazodik a customer journey-hez.

Ha ez a stratégia megvan, és elhatároztad, hogy a user journey melyik pontján, milyen típusú leveleket fogsz küldeni, akkor még mindig marad pár tartalmi elem, amire érdemes kiemelt figyelmet fordítani, ha szeretnéd kimaxolni a leveledet:

• Ne felejtsd el, hogy minden levél esetén biztosítani kell a könnyű leiratkozást, valamint meg kell teremteni a postai leiratkozás feltételeit is úgy, hogy erre a célra rendelkezel egy címmel, ahol a felhasználód fel tudja venni veled a kapcsolatot.
• Ha kereskedelmi ajánlatot tartalmaz a leveled, akkor az ajánlat igénybevételének feltételeiről, érvényességéről is tájékoztasd a felhasználót.
• A leiratkozáson túl az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztató elérhetőségét is biztosítani kell a felhasználó számára, amiben megtalálja a user az általad kezelt adatainak körét, a felhasználás módját és hatályát, az adat rendelkezésre bocsátásának körülményeit, és az adatkezelés megszüntetésére vonatkozó lehetőségeit.
• Feliratkozás után double opt-innel validálhatod az user email címét, továbbá az adatbázisod minőségét is javíthatod, hiszen aki kétszer is jelezte érdeklődését a szolgáltatásod vagy terméket iránt, az biztosan nem véletlenül került az adatbázisodba, és sokkal fogékonyabb is lesz így az üzeneteidre.
• Hogy maximalizáld az open rate-t, érdemes 6–10 szavas tárggyal kiküldeni a leveleket, hiszen így akár 40%-kal több megnyitást tudsz elérni.
• Egy minimális perszonalizációval, a vásárló keresztnevének felhasználásával is már 26%-kal növelheted a megnyitási hajlandóságot.
• Vonzóbbá teheted a leveledet, ha képeket is használsz, de maximum 3 kép használata esetén érheted el a legnagyobb kattintási arányt. Tehát nem érdemes túlzsúfolni a levelet, jobb, ha fókuszáltabb a tartalom.
• Minden negyedik levél tartalmaz valamilyen kupont, kedvezményt, és ezeket szeretik is a felhasználók, ezért időről időre érdemes élni ezzel a lehetőséggel, akár reaktiváció kapcsán vagy kosárelhagyás esetén például.
• És természetesen — ahogy az első részben is kiemeltük — itt is nagyon fontos a folyamatos tesztelés, még az előbbi irányelvek esetén is, hiszen minden célcsoport és minden iparág esetén más-más lehet a szent grál, ráadásul ez időről-időre változhat is.

Hmm, érdekes, tovább!

Mint ahogyan fentebb már említettük: ez a módszertan nem volt tökéletes arra, hogy pl. a kosár-visszacélzás meglétét és módszereit alaposabban megvizsgáljuk. A következő elemzésünkben ezt a témát próbáljuk meg jobban körüljárni, kicsit más szereplőkkel és más módszertannal. Illetve a GDPR kapcsán is készülünk egy összefoglalóval, ami segít majd eligazodni az adatvédelmi irányelvek dzsungelében. Iratkozz fel Medium-csatornánkra, hogy ne maradj le róla!