Így lesz belőled is gazdag ember

A sikerhez nem csupán pénzre lesz szükséged. Sőt.

Patrik Horváth
Egy jógi élete
12 min readJul 4, 2017

--

Bizonyára Te is olvastad már az interneten bóklászva, ki milyen módon tett szert komolyabb vagyonra. Volt, aki örökölt, volt, aki jó részvénybe fektetett és volt, aki alapított egy olyan céget, mint mondjuk a Google, a Yahoo vagy éppen a Prezi. A helyzet azonban az, hogy hiába hoznék még több száz példát ezek mellé, az arányuk borzasztóan alacsony lenne az emberiség összlétszámához viszonyítva. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne meg (majdnem) mindenkiben a lehetőség arra, hogy sikert tudjon elkönyvelni a saját anyagi életében és ilyen tekintetben többre vigye, mint a rossz értelemben vett átlagemberek.

Mielőtt azonban megosztanám Veled azt a pár dolgot, ami Téged is hozzásegíthet ahhoz, hogy egy nap aranypohárból szürcsöld a pezsgőt, mindenképpen érdemes átfutnod pár korábbi írásomat, melyek hasonló témában születtek:

Elcsépelt közhely, de a nyugati civilizációkban gyakorlatilag bárkiből lehetne tehetős ember. Pontosabban a legtöbbünkben ott a potenciál, hogy azzá váljunk, ugyanis a gazdagság általában nem csak úgy megtörténik az emberrel, ahhoz azért tenni is kell valamit. Hogy mit, az hamarosan kiderül és nem, nem elég hozzá egy jól fizető állás, sőt, nem is okvetlenül előfeltétele annak, hogy elérd, amit szeretnél.

Miért akarna bárki is gazdag lenni?

Elsőre megmosolyogtató lehet ez a szánalmasan felesleges kérdés, pedig az egyik legfontosabb, amit fel kellene tenni magadnak, hogy miért szeretnél meggazdagodni. Sajnos a legtöbben mai napig olvassák a bulvár sajtót, nézik a népbutító agyszüleményeket a TV-ben és követnek olyan “híres” embereket különböző közösségi oldalakon, akikről az a kép alakult ki, hogy bőven van mit a tejbe aprítaniuk. Akik a napjuk nagy részét azzal töltik, hogy ilyen haszontalan tartalmakat keresnek és fogyasztanak, azoknak nyilván elképzelhetetlenül távoli az az életmód, melyre az érintett személyek (látszólag) szert tettek.

Nem csoda, hogy sokan szinte sóvárognak egy hasonló élet után. A szomorú viszont az, hogy nem azért, mert cserébe anyagi biztonság, illetve pénzügyi függetlenség lenne a jutalmuk, hanem hogy mindenféle drága szart megvehessenek maguknak. Pontosan ez az, ami meggátolja ezeket az embereket a növekedésben, ugyanis a gazdagságot kizárólag a kiadás oldalról látják s közben fittyet hánynak a bevételre, hiszen a vagyont ebben a kívánt állapotban adottnak tekintik. Számukra hiányzik az a folyamat, azoknak a hosszú éveknek vagy olykor évtizedeknek a munkája, melynek eredményeképpen úgy él valaki, ahogy. Ezért nem is annyira meglepő, hogy a lottónyertesek többsége pár évvel a nyeremény átvétele után csődöt jelent, pedig azt gondolnánk, hogyha egyszer elérte élete álmát és lett egy zsák pénze, akkor nem lesz több gondja az életben. A szomorú az, hogy a statisztikák szerint ekkor lesz csak igazán.

Gazdagság vs. pénzügyi függetlenség

A gazdagsággal, mint fogalommal az a baj, hogy túlságosan relatív és így nehezen vagy egyáltalán nem mérhető. Egy picit füllentettem, mert egyetlen dologhoz pontosan mérhető: mások gazdagságához. Ezzel szemben a pénzügyi függetlenség egy nagyon is mérhető dolog, ráadásul úgy, hogy mindenkinek mást jelent maga a fogalom.

Pénzügyileg függetlennek lenni annyit jelent, hogy akkor is fenn tudjuk tartani a jelenlegi életszínvonalunkat (a jelen gazdasági körülmények között), ha egy fillér bevételünk nincs. Bár a megfogalmazás némileg sántít, bevétel alatt elsősorban a munkabérre és hasonlókra kell gondolni. Magyarul adott mondjuk egy olyan mértékű megtakarítás, melyből életünk végéig eléldegélhetünk.

Miért jó pénzügyileg függetlennek lenni?

Gondolj bele, mit csinálnál, ha holnaptól nem kellene bemenned dolgozni, mert a megtakarításaid mostantól fedezik a kiadásaidat évtizedekre előre. Valószínűleg pár hét múlva felmondanál, majd elkezdenél utazgatni, esetleg elmennél önkénteskedni a világ minden tájára, de mindenképpen valami olyasmivel kezdenél foglalkozni, ami örömet okoz a számodra. Pontosan ez a lényeg: megteremteni a lehetőséget arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozz, melyek számodra nagyobb értéket vagy örömöt képviselnek, mint azok a dolgok, melyeket jelenleg csinálsz.

Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenáron ott kellene hagynod a munkád, hiszen, ha szereted, miért tennél ilyen butaságot? Az viszont biztos, hogy egészen más szempont alapján fogsz meghozni döntéseket, mint korábban. Attól nem kell félned, hogy túlságosan elkényelmesedsz majd, hiszen mint mindent, úgy a folyamatos utazgatást és a fókák megmentését is meg lehet unni. Ezért van az, hogy a legtöbb ilyen ember (szokás őket korai nyugdíjasoknak is hívni) saját vállalkozásba kezd és mivel van ún. passzív jövedelme (pl. a megtakarításainak havi vagy éves kamata), megteheti, hogy olyasmit csináljon, amiben örömét leli és csak ezután jön, hogy egyébként lehet-e vele pénzt keresni és ha igen, mennyit.

Eddig a rizsa, lássuk inkább, melyek azok a lépések, melyek Téged is hozzásegíthetnek ahhoz, hogy egy napon elérd vagy közel kerülj ahhoz, hogy pénzügyileg függetlennek mondhasd magad.

Kezdd el írni a kiadásaidat!

Ha eddig nem tetted volna, láss hozzá most azonnal! Addig nincs értelme megtakarításról és bármi egyébről beszélni, amíg nem tudod, hányadán is állsz. Ahogy az orvos is a vizsgálat után tudja megmondani, mi a következő lépés, Neked is fel kell állítanod egy pénzügyi diagnózist ahhoz, hogy tisztán lásd, mire és mennyi pénzed megy el. Csak semmi óvatoskodás, légy annyira kegyetlenül őszinte magaddal, amennyire csak tudsz!

Az első hónapban ne foglalkozz a számokkal, koncentrálj csupán arra, hogy jegyezz fel mindent, ami kiadásnak tekinthető (igen, az akciósan 69 forintba kerülő kakaós csigát is). A hónap végén nézd meg, mire mennyi pénz ment el (javasolt előre kitalálni pár kategóriát a könnyebb áttekinthetőség miatt) és gondold át, hol lehetne spórolni. Lehet, hogy tök jó dolog a gigabites internet, de ha ugyanolyan jól ellennél egy tized olyan gyors kapcsolattal is, akkor rögtön találtál párezer forintot havonta. Király, hogy korlátlanul beszélsz és SMS-ezel mindenkivel, de biztos, hogy megéri ezért olyan díjcsomagot választanod, ami havonta tízezer forintba kerül? Finom a lenti büfés kávé, de biztos, hogy nem lenne elég belőle napi egy? A sort a végtelenségig lehetne folytatni, nyilván pontosan érted, mire gondolok ezekkel a példákkal. Ja, és szabadulj meg a káros szokásaidtól minél előbb.

Miután a második hónapban meghúztad egy kicsit a nadrágszíjat, vizsgáld meg, milyen változást idéztél ezzel elő úgy anyagilag, mint lelkileg. Fontos látnod, milyen hatással vannak rád a kiadásaid, ugyanis ebből tanulhatsz kezdetben a legtöbbet. Miután szokásoddá vált a tételek elkönyvelése, a harmadik hónapban helyezd a fókuszt a felesleges kiadásokra. Minden olyan kiadás ide sorolandó, melynek során hiába költötted el azt a bizonyos mennyiségű pénzt, a kívánt eredmény részben vagy egészben nem következett be.

Mik tartoznak ide? Aránytalanul drága kozmetikumok, felesleg miatt kidobott élelmiszerek, stb. A veszteséget (mely ebben az esetben az olcsóbb alternatívához mért különbözetet jelenti) jegyezd fel valahova és a negyedik hónapban legyen az a cél, hogy kezdd el visszaszorítani őket, hiszen ezzel is csökkented a kiadásaidat, ami sokkal jobb, mintha csupán a bevételeidet növelnéd, hiszen így egyúttal a pénzügyi tudatosságodat is fejleszted.

Vállald a felelősséget a döntéseidért!

A költségek folyamatos nyomon követése nem csak azok lefaragása miatt fontos, hanem azért is, hogy egyszer s mindenkorra belásd: csakis Te vagy a felelős a saját pénzügyeidért! Lehet hibáztatni a szülőket, a bankokat vagy éppen az aktuális kormányt, de a döntés mindig a Te kezedben van. Amíg nem látod be és nem ismered fel ezt a magától értetődő dolgot, addig folyamatosan másokat fogsz hibáztatni azért, mert nem jutsz egyről a kettőre — vagy éppen nulláról az egyre.

Tanulj meg lemondani dolgokról!

Az elmúlt másfél évben nagyon sok mindent tanultam úgy saját magamról, mint az életről általában. A legfontosabb ezek közül talán az a felismerés volt, hogy mennyire kevés szükséges valójában a mindennapi élethez. Az én tapasztalatom szerint az alábbi négy dolog az, amit hosszútávon biztosítani kell saját magunk számára: élelem, biztonság, támogató tér a kreativitáshoz, lehetőség a mozgásra, emberi kapcsolatok, illetve a szabad döntés és helyváltoztatás lehetősége. Minden, ami ezen felül van kisebb túlzással a kényelmünket szolgálja.

Nemcsak a nélkülözés, de az azt megelőző öt hetes indiai utazás is ráébresztett arra, mennyire fontos is valójában az, hogy elégedettek legyünk azzal, ahol éppen tartunk az életben. Ha ugyanis kifejlesztjük magunkban ezt a fantasztikus képességet, az lelkileg annyira meg tud erősíteni minket, hogy a korábban elérhetetlen távolságúnak hitt dolgok hirtelen lőtávolba kerülnek.

Hosszasan tudnám sorolni a bölcsebbnél bölcsebbnek hangzó gondolatokat, ám egy dolgot fogadj meg és próbáld tartani is magad hozzá: soha többet ne vásárolj részletre semmit! Az emberek többsége abban a hitben él, hogyha egy 200 ezres telefont ki tud fizetni havi 10 ezres részletekben, akkor azt a telefont ő megengedheti magának. Ezek az emberek jó eséllyel soha nem láttak még 200 ezer forintot egyben, ezért nem érzik annak a súlyát. Ha nincs a zsebedben 200 ezer forint egy telefonra, ne akarj ilyen drága mobilt venni. Ha ki tudnád fizetni egy összegben a telefont, mégis inkább részletekben teszed, mert sajnálsz kiadni egyszerre ennyi pénzt, akkor szintén nem engedheted meg magadnak azt a valamit. A telefont nyugodtan helyettesítsd 55"-os LCD tévével, kétmilliós használt prémium autóval vagy bármi mással.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem vágyhatsz ilyen dolgokra és soha nem is veheted majd meg őket. Nem az a célom, hogy aszkéta legyél és megszökj egy barlangba vagy kolostorba a fogyasztói társadalom elől. A célom az, hogy belásd, hogy ahhoz, hogy a jövőben igazán jól élj, elengedhetetlen, hogy a jelenben áldozatokat hozz. Ez ennyire marha egyszerű.

Ne hasonlítsd magad másokhoz!

Elcsépelt klisé, de muszáj megemlíteni. Nem a szomszédnak veszel autót, illetve a haveroknak mobiltelefont. Tanulj meg különbséget tenni a szükségeid és a vágyaid között és mindig a lehetőségeidnek megfelelően dönts, ha elfog a hév.

Kezdd kicsiben és törekedj az egyensúlyra!

Mielőtt még erőn felüli spórolásba kezdenél, jegyezz meg egy aranyszabályt: mindig törekedj egy (pénzügyi értelemben is vett) kiegyensúlyozott életre! Soha, ismétlem soha ne nélkülözz csak azért, hogy több pénzt tehess félre, mint eddig. Ez egy már rövidtávon is fenntarthatatlan folyamatot fog eredményezni, ráadásul lelkileg (és így egészségügyileg) is bele fogsz rokkanni. Éppen ellenkezőleg: törekedj arra, hogy egy idő után inkább a bevételeidet növeld, mintsem a kiadásaidat csökkentsd!

Ne akarj gyorsan meggazdagodni!

Van az a mondás, hogy a leggyorsabb út a meggazdagodáshoz az, hogyha lassan akarsz meggazdagodni. Nincsen arany tojást tojó tyúk, szent grál vagy egy titkos tipp egy magát megbízhatónak és sikeresnek mutató pénzügyi tanácsadótól. A hirtelen jött pénzzel amúgy sem tudnál bánni (jó eséllyel), így — ahogy már korábban is írtam — minden szempontból hasznos, ha megtanulsz türelmesnek lenni, csak a javadra válhat. Az elégedettség és a türelem egyébként kéz a kézben járnak, így érdemes őket egyformán gyakorolni.

Kezdetben magadba, ne pedig részvényekbe fektess!

Mielőtt még vadul elkezdenél kacsintgatni a tőzsdével nevetséges összeggel a zsebedben, tedd fel magadnak a kérdést: vajon magamból is kihozom a maximumot vagy csak a pénzemből szeretném? Ha kényelmesen elvagy a langyos pocsolyában, akkor ne arra koncentrálj, hogy hol hány százalék kamatot kapsz a megtakarított pár millió forintodra vagy arra, hanem arra, hogy mit kellene tenned ahhoz, hogy a mostaninál több pénzt keress. Vállalhatsz másodállást, de ugyanígy képezheted magad a saját szakmádban, sőt kitanulhatsz egy teljesen újat is a nulláról. Ha van hobbid, aminek szívesen hódolsz, gondold át, nem kereshetnél-e vele pénzt egy kis befeketetést követően.

A befektetés lehet anyagi, illetve időbeli. Nem muszáj többszázezres tanfolyamokra járnod, ha úgy érzed, nincs akkora hozzáadott értéke ahhoz a valamihez, amit csinálsz. Az interneten számos ingyenesen elvégezhető kurzus van, de akadnak olyanok is, melyeket párezer forintért megvehetsz és végig nézhetsz. Ha olyasmibe fektetsz energiát, ami valamilyen értelemben érdekel vagy megmozgat, akkor egyúttal elkerülöd azt, hogy unatkozni kezdj, ami a modern ember egyik legveszélyesebb ellensége. Az unatkozó embernek ugyanis nagyon hamar kinyílik a pénztárcája, hogy olyasmiért adjon pénzt, amely kimozdítja ebből az állapotból.

Szabadulj meg az adósságaidtól!

Addig nincs értelme teletömni pénzérmékkel a hatalmas malacperselyt, amíg mindenféle tartozás lóg koncként a nyakadon. Figyelembe véve, hogy alacsony kockázat mellett nem tudsz elérni a megtakarításaidra akkora kamatot, mint amennyit kifizetsz a banknak különböző pénzügyi termékek (hitelkártya, áruhitel, lakáshitel, stb.) formájában, a legjobb, amit tehetsz az az, hogy felszámolod ezeket minél előbb. Hidd el, nyugodtabban fogsz aludni nulla megtakarítással, de adósság nélkül, mint fordított esetben.

Miért van szükség egyáltalán megtakarításra?

Röviden: az anyagi biztonság mellett a kamatos kamat miatt. Ez az a pénzügyi fogalom, amivel mindenki találkozott már, aki kijárta az általános iskolát és amit a legtöbben legkésőbb az érettségi után el is felejtenek. Nem meglepő hát, hogy a többség nem érti, miért fizet vissza kétszer annyi pénzt a banknak egy húszéves lakáshitel során, mint amennyit felvett. A jó hír az, hogy a szerepek felcserélhetők, azaz van olyan eset, amikor nem mi fogunk pénzt adni a banknak, hanem ő nekünk — méghozzá egyre többet.

A fenti ábrán az látható, mi történik, ha megtakarítunk havonta 150 ezer forintot és ezt (jelenleg átlagosnak számító) évi 2%-os nettó kamat mellett évről évre lekötjük vagy mondjuk állampapírba helyezzük. A kék színnel az adott év végéig összesen befizetett tőkét jelöltem (magyarul annak a pénznek az összegét, melyet havonta eltettünk), zölddel pedig a kamatokkal növelt értékét. Látható, hogy 15 év alatt a 31,5 millió forintból több mint 36,3 milliót csináltunk, de itt most nem is elsősorban ez a lényeg, hanem a kék és zöld grafikonok egymáshoz viszonyított aránya.

Az első pár évben látszólag nem nagyon történik semmi, nagyjából annyi pénzünk van, amennyit félretettünk. Az érdekesség úgy a hatodik-hetedik év környékén kezdődik, amikor a két grafikon közti különbség elkezd egyre látványosabban nőni. Ez pontosan az előbb említett kamatos kamat miatt van, de álljon itt a Wikipediából a fogalom leírása is: “Az effektív hozam (vagy kamatos kamat) alkalmazásánál a kamatperiódus végén a kamatot nem fizetik ki, hanem hozzáadják a tőkéhez és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez, így a kapott kamat is kamatozik.”. Magyarra lefordítva a kamatos kamat teszi lehetővé azt, hogy egy idő után a pénzünk elkezdje saját magát termelni.

Ha olyan ügyesek vagyunk, hogy 2 helyett 3 százalékos kamatot is el tudunk érni, akkor az olló már egy évvel korábban elkezd nyílni és csakúgy, mint egy kamasznak, egyre nagyobb lesz a szája. Egyetlen százalék ebben az esetben azt jelenti, hogy a 31,5 milliós tőkénk a tizenötödik év végére már 39 millióra hízik szemben a két százalék melletti 36,3-mal. Évi négy százalékos kamat mellett ugyanez a szám már 42 millió. Jusson eszedbe ez a kis matek akkor is, amikor legközelebb hitelt tervezel felvenni 15–20 évre— arról nem is beszélve, hogy ott nem 2–3 százalékra fogja Neked adni a bank.

A kamatos kamatnak van egy másik érdekes hozadéka túl azon, hogy egy idő után elkezdi a megtakarításunk saját magát hizlalni. A bejegyzés elején említettem a passzív jövedelem, illetve a korai nyugdíj fogalmát. A kettő bár nem függ össze teljesen, azért van némi közük egymáshoz, főleg az előbbinek az utóbbihoz. A korai nyugdíj ugye azt jelenti, hogy bőven a hivatalos nyugdíj korhatár előtt felhalmozunk elegendő mennyiségű pénzt ahhoz, hogy az kitartson egy általunk választott életszínvonal mellett “életünk végéig”. Bár láblógatással szinte egyetlen korai nyugdíjas sem tölti életének hátralévő részét, vannak, akik tutira akarnak menni és csak a kamatokból szeretnének megélni, békén hagyván a tőkét.

Ezen a képen az előbbi példát alapul véve az látható, hogy az idő előre haladtával hogyan változik az egy hónapra eső átlagos kamatunk. Egy ma teljesen átlagosnak mondható, alacsony kockázat mellett is elérhető 2%-os kamat mellett a tizenötödik évtől már 48 ezer forinttal egészíthetjük ki a havi bevételünket, ha úgy tartja kedvünk. Ebből nyilván nem lehet megélni, de ha mondjuk azért szeretnénk elkezdeni félretenni, hogy a majdani nyugdíjunkat kiegészítsük (anélkül, hogy a tőkéhez hozzányúlnánk), akkor nem egy rossz kiindulási alap. Megjegyzés: az első évben elért kamat azért nulla, mert abban az évben összegyűjtjük a kezdeti tőkét, amit aztán lekötünk vagy állampapírba, satöbbibe fektetünk a rákövetkező évtől. Ha van már ennyi megtakarításod, akkor egy év előnyöd van az itt leírtakhoz képest.

Mi van akkor, ha ugyanez a pénz 2 helyett 3 százalékot kamatozik évente? Nos, akkor a számok még barátságosabban alakulnak. Olyannyira, hogy már majdnem a tizedik év végére megvan az a havi kamat, amely az előző példában csak a tizenötödik évben állt rendelkezésre. Bár a grafikonon nem szerepel, a huszadik évre ez a szám 113, míg a huszonnegyedikre már közel 150 ezer forint lenne. Igen, továbbra is havonta.

Bárhol is legyél az életben úgy életkorban, mind anyagilag, láthatod, hogy Neked is sikerülhet szert tenni olyan vagyonra, melyből aztán egész komoly dolgokat is elkezdhetsz tervezni. Az első pár évben nem nagyon érdemes foglalkozni a kamatok nagyságával, jó eséllyel úgysem tudsz annyi pénzt félretenni, hogy érdemben számítana. Ez az időszak inkább arra jó, hogy legyen időd rendezni a soraidat, megértsd és változtass a pénzhez való hozzáállásodon, időt és energiát szánja arra, hogy úgy szakmailag, mind anyagilag gyarapodj és ezzel jó alapot képezz a későbbi megtakarításaidhoz.

Bár pénzt csak pénzből lehet csinálni, sokkal fontosabb az életfelfogásod, illetve a pénzzel való bánásmódod, mint az, hogy mennyit keresel vagy éppen milyen pénzügyi termékbe tervezel befektetni — ezekkel ráérsz majd három-négy év múlva elkezdeni foglalkozni. Ha folyamatosan dolgozol, akkor a pénzáramlás tulajdonképpen adott. Ha megérted, miért kell eleinte lemondanod olyan dolgokról, melyeket most ugyan nem, de később minden további nélkül megengedhetnél magadnak, senki nem tud megmenteni attól, hogy egy napon vagyonos ember váljon belőled — és a legszebb, hogy akár már ma nekivághatsz ennek a talán nem is olyan hosszú útnak.

--

--

Patrik Horváth
Egy jógi élete

Egy újságíró srác vagyok Budapestről. 2013-ban kezdtem el jógázni, azóta pedig teljesen megváltozott az életem. A blogomban erről a változásról mesélek.